A KHVM elsõ embere, Lotz Károly miniszter szakadó esõben látta az elkerülõ út épülését és a Kurca kotrását. A régészeti ásatások helyszínén Vörös Gabriella adott számára rövid tájékoztatást arról, milyen nagyszerû avar és szarmata-kori leletekre bukkantak: tíz település és négy temetõ, erõdítmény és a hozzájuk tartozó tárgyak, csontok (érdekes, de még pogácsa is került elõ). A miniszter a jó hírek hallatán nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az építõk mindig jó hatással vannak a múlt kutatóinak munkájára, hiszen az útépítések során mindig akad valamilyen kisebb - Szentesen nagyobb - felfedezés.A Kurca kotrását a kertvárosi lakótelepen szemlélte meg a miniszter, Gombos András vázolta a munkálatok folyamatát, ütemét, mibenlétét, illetve említést tett a Kurca élõvízzé tételével kapcsolatos legújabb, nem kis jelentõségû fejleményekrõl is. Az eseményen jelen volt Kováts Gábor, az ATIVIZIG igazgatója is, aki elmondta, hogy a Kurca folyása a Vekeren keresztül megvalósulhat, mintegy félmilliárd forintos beruházással. A meglévõ technikai és vízügyi rendszerek igénybevételével egy úgynevezett zöldfolyosó alakulhat ki. A kotrással kapcsolatban pedig azt is elmondta, azt folytatni kell, egészen Mindszentig, bár errõl még nem született meg a döntés. A Kurca teljes rehabilitációja természetesen nem fejezõdik be a kotrással, az önkormányzat közösen az ATIVIZIG-gel számos szennyezõ forrást szüntettetett már meg (illegális szennyvízbekötések), de szem elõtt tartja a termál csurgalékvíz kezelésének a kérdését is. Véleménye szerint a termálvíz ártalmainak kiküszöbölésére nem az egyetlen megoldás a visszasajtolás, amely rengeteg pénzbe kerül, lehet gondolkodni az ártalmatlanításáról, gazdaságosabb kihasználásáról is. Végezetül elmondta, hogy a szentesi önkormányzat és az ATIVIZIG együttmûködése eredményességében példamutató, hiszen Szentes nemcsak erkölcsi, de anyagi áldozatokat is vállal környezeti állapota helyreállításának érdekében.A Szentesi Élet megkérdezte a minisztertõl, hogy van-e ötlete arra, hogyan segítsenek magukon azok a mezõgazdasági vállalkozások, amelyek termálvízfogyasztóként kötelezve vannak a visszasajtolásra. Lotz Károlynál a témát átfogóbban ismerõ Gombos András válaszolt lapunk kérdésre. Elmondta, a termálvízzel foglalkozó tárcaközi bizottság vezetõjeként arra törekszik, hogy a leendõ kormány komplex kérdésként kezelje a termálvíz kérdését, a mezõgazdasággal harmóniában. Két módosító indítványt készített erre vonatkozóan, az egyik a vízdíj csökkentésére szólt, a másik pedig 1 mrd forint átcsoportosítására a költségvetésbõl. Ez utóbbi elképzelés nem született meg, ellenben a Központi Környezetvédelmi Alapban sikerült elkülöníteni egy összeget (250 millió forint), amelyre lehet pályázni. Ma az ATIKÖFE bírságolja a termálvizet nem visszasajtoló cégeket, miközben azok képtelenek erre anyagi áldozatot vállalni, egy visszasajtoló kút ugyanis 80-85 millió forintba kerül. Termálkút pedig csak az ötös választókörzetben harminchat van, tehát a térség mezõgazdaságára nézve nem jelentéktelen a probléma lehetõleg minél hamarabbi, mindenki számára megnyugtató rendezése.A találkozón szóba került Csongrád városa is, mégpedig a kezeletlen szennyvíz miatt. Szirbik Imre polgármester elmondta, hogy '95 tavasza óta többször felajánlotta a csongrádi önkormányzatnak, hogy a város szennyvízét tisztítsák a szentesi szennyvíztisztítóban, hiszen volna megfelelõ kapacitás, erre azonban még nem kapott pozitív választ. Lotz Károly miniszter egyértelmûnek ítélte: ez volna a legpraktikusabb. Szirbik Imre hozzátette azt is: persze valamilyen formában így is megkapjuk a csongrádiak szennyvizét, igaz nem csatornán, hanem az élõ Tiszában... BG