1868-ban, Knabe Ignác budai építõmester, a budai zsinagóga építõjének tervei alapján, Halász István nagykõrösi építõ-vállalkozó kezdett hozzá a szentesi Zsinagóga építéséhez. A "gyülekezet háza " romantikus stílusban épûlt. 1872-ben készült el.1986-ban a város megvette, hasznosítására elõször 1988-ban vetõdtek fel ötletek: mozi, kiállítóterem, képtár, üzleti vállalkozás, városi könyvtár.1996-ban döntött úgy a szentesi képviselõ testület, hogy a városi könyvtárat helyezi el az épületben. Hat pályázat közûl a képviselõ testület, megfelelõ szakbizottságok, neves építészek és a könyvtáros szakma, Terney László okleveles építészmérnök, Kovácsházi Sándor okl. szerkezetépítõ mérnök, Vígh László restaurátor-iparmûvész és Fári István okl. épületgépész terveit fogadták el, amely a jövõ század könyvtárát kívánja megépíteni úgy, hogy a zsinagóga külsõ képe megmaradjon és a könyvtár minden igényt kielégítsen.1997. augusztusában kezdõdtek az átalakítási munkálatok, a mûszaki átadást idén augusztus 15-re tervezik. Lindák Péter üvegezõvel arról beszélgetünk, hogy az õ szakmájában, milyen plusz feladatokat jelent egy mai mesterembernek egy mûemlék jellegû épület felújítása.- Egy ilyen munkánál nemcsak a megszokott elvárások: a precizitás, a határidõ pontos betartása, de a tervek kivitelezésénél a technológiai leírások szigorú figyelembevételére is szükség van.Az ablakok két, összesen egy mázsa súlyú hõszigetelt üvegtáblából készültek, réz, dísz álosztókkal,így oldható meg az a hõszigetelés, ami egy könyvtárnál alapvetõ tényezõ. Ezen megoldásnak köszönhetõen a páratartalommal sem lesz majd probléma, hiszen egy ilyen intézménynél ez is lényeges szempont. Ezután az ablakokat majd csak kívülrõl kell tisztántartani.Várakozásaink szerint a helyi iparosok szakszerû, pontos munkája hozzájárul majd ahhoz, hogy ez a hatalmas átalakítás sikerrel fejezõdjön be.sz. zs.