Szatmári Szilvia, a Szilver TSE vezetõje, néhányat aludva az általa szervezett szentesi és csongrádi táncversenyre, lapunk munkatársával közösen értékelte a rendezvényt. - Úgy érzem mindkét verseny jól sikerült, bár egy kicsivel több nézõre számítottam. Fõleg a szentesi verseny volt hosszú, nagyon figyelni kellett, hogy az osztott pálya miatt a párosok bevonulása jól történjen meg. Szerintem ez a fajta versenyzés bevált, hiszen kétszer annyi páros tudott szerepelni, mint általában. - A párosaiddal mennyire voltál elégedett? - Kiemelni senkit nem tudok, minden táncosommal elégedett vagyok, szépen szerepeltek. - Milyen színvonalas volt ez az emlékverseny? - Én örülök annak, hogy a magas osztályból is eljöttek olyan párosok, akiket a legjobb 9 páros között tartanak számon. Rajtuk kívül, osztályonként, itt volt minden nívósabb versenyzõ. - Csongrádon ugyan azok táncoltak, akik Szentesen? - Voltak újak is, a pontozóbírók pedig szinte valamennyien mások voltak. Érdekes egyébként, hogy volt olyan páros, akiknek a versenyzése itt Szentesen nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, másnap viszont Csongrádon megnyerték a versenyt. - Peczárszky Katalin emlékének szenteltétek a versenyt. Mennyire ismert Kató néni a fiatalabbak körében és lesz-e jövõre III. emlékverseny? - Ezek a fiatalok már nem nagyon ismerik õt. Volt egy-két pontozóbíró, akiket kifejezetten azért hívtam meg, mert még személyesen ismerték õt és nagy tisztelõi Kató néninek. A nézõtéren és a támogatók között is akadtak, akik még annak idején nála táncoltak. Reményeim szerint jövõ októberben a táncversenyünkkel ismét Peczárszky Katalinra fogunk emlékezni. H. V.