Udvarhelyi Gyula immár harmadik önkormányzati ciklusát kezdi meg, mint városi képviselõ. 1990-ben a Kisgazdapárt listavezetõjeként került a testületbe, míg 1994-ben kisgazda jelöltként, de egyéniben, s 1998-ban már függetlenként indult Kajánújfaluban, sikerrel. Ma õ az önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke.- Milyen egyeztetés elõzte meg az Ön bizottsági elnökké történõ választását?- A pártok egyeztettek, az egyeztetésre a függetleneket nem hívták meg. Én azonban hívatlan vendégként beállítottam oda, a tárgyalásban nekem szerepem nem volt, de megengedték, hogy elmondjam a véleményem. Az MSZP fogadókésznek mutatkozott. A második egyeztetõ tárgyalásra már Dóczi Margit, szintén független képviselõvel együtt mentem. Mindketten sérelmesnek tartjuk, hogy a testület négy független tagját nem invitálták a bizottsági helyek elosztásáról folyó tárgyalásokra. - Nem gondoltak arra, hogy maguk közül válasszanak egy függetleneket képviselõ képviselõt?- Semmilyen jogszabály nem utal ennek lehetõségére. Én magam tiszteletben tartom a választópolgár döntését, azt, hogy mely körzetben mely képviselõ jutott a testület tagjai közé, de úgy gondolom, hogy mivel a függetlenekre is több ezer szentesi választópolgár szavazott, ezért nem volt ildomos õket kihagyni az egyeztetési folyamatból. A bizottsági helyek szétosztása pedig nem a demokratikus rendezõelvek alapján történt, ez a véleményem.- Mi a lakásügyi bizottság konkrét feladata?- Meglátásom szerint a bizottsági munkából eltûntek a pártszerû magatartást tanúsító tagok, s ezt örvendetesnek tartom. Meghitt, jó a munkakapcsolat, s a feladatokra koncentrálnak. De a szakértelmet még ma is hiányolom. Az elsõ önkormányzati ciklusban tagja voltam a lakásügyi bizottságnak, a véletlen rendezõelve szerint egy jó összeállítás született. Korábban 10 millió forint sorsáról döntött a bizottság, az elmúlt évben már csak 3 millió forint felett rendelkezhetett, tudomásom szerint ebben az évben 5 millió forint áll rendelkezésre, amit lakásfelújításra, -építésre és -vásárlásra fordíthatnak az igénylõk. De hozzánk tartozik a szociális bérlakások kérdésköre is. Az igénylõk bejelentkeznek a városháza illetékes osztályára, ahol az igényeket feldolgozzák, aktába teszik, s a bizottság elé kerül az anyag. Helyszínelésre kerül sor, minden bizottsági tag (külsõ és belsõ egyaránt) azonos kompetenciával rendelkezik, megvizsgálja a kérés jogosságát.Az elõzõ évben sajnos nem született döntés arról, hogy az egyetlen fennmaradt bizottsági külsõ tagságra kit helyez a testület. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogató ajánlólevelet fogalmazott meg, melyben Pausz Márta, egyetemi végzettségû szociálpolitikus tagságát javasolja. Ehhez én is ragaszkodom. Mivel a lakásügyi bizottság feladatköre elsõsorban szociális jellegû, úgy gondolom, hogy feltétlenül szükség van egy szakavatott értõre.- Milyen reményekkel vágott neki a ciklusnak?- Nem vagyok optimista. Csak a választói bizalom erõsít abban, hogy képviselõi munkámat folytassam. A külterület képviseletéhez elsõsorban lélek kell, s én valóban teljes odaadással kívánom szolgálni választóimat. Blahó Gabriella