Talán nem nagy tévedés: a termálvíz egyszerre kincs, s egyszerre nagy gond a térségben. Azt, hogy mennyire fontos, hogy mennyire az élet része, Szentes és környékének lakói pontosan tudják, hiszen naponta találkoznak vele, mert bár nem láthatunk le a föld mélyébe, hatását élvezhetjük a melegfürdõben, melegét a központi fûtésben, a kertészek használják az üvegházakban stb. Az a tény azonban, hogy a húsz-harminc éve fúrt kutak ma szinte mind negatívok, vagyis szivattyúval kell a felszínre emelni a termálvizet, s hogy a készletek kimerülõfélben vannak, alapos okot ad arra, hogy a termálvízért aggódók nyíltan szóljanak a problémáról, s annak megoldását sürgessék.

Ezért hívta össze Farkas Sándor országgyûlési képviselõ az országgyûlés mezõgazdasági bizottsága "földhõ" albizottságának ülését a múlt pénteken Szegváron, s ültette egy asztalhoz a témában érdekelteket. Ott voltak a kertészek, s ott a különbözõ minisztériumok képviselõi, akik ott és akkor elsõ kézbõl értesülhettek a térség valóban átfogó, az élet legtöbb részét érintõ problémájáról.Kardos Gyula, a szegvári Primõr Profit Kft. vezetõje elmondta, hogy a cégnek 406 személy tulajdonosa, rendszeresen 106, részmunkaidõben 250 embernek ad munkát, s huszonöt éve az unió országaiba szállítja terményeit. Tavaly vízkészlet-használati díjként 17 millió forintot fizetett a Kft., s egy rendelet kötelezõ érvényûen elõírta számára a termálvíz visszasajtolását, amelyre õk nem képesek. Egy visszasajtoló kút felállítása 50-80 millió forintba kerül, s a visszasajtolás maga 150-200 Ft köbméterenként. Az összegek mutatják, hogy mindez valóban nagy feladat elé állítja a szegvári vállalkozást, saját kapacitásai erre nem elegendõek, ezért van szükség az állami segítségre. Bohóczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium fõtanácsosa a kihelyezett ülés résztvevõjeként elmondta, hogy az ország energiatermelésében a termálvíz mindössze 3 ezreléket képvisel. Mindemellett a fenntartható fejlõdés szükségessé teszi a fokozott odafigyelést a termálvízre, energia-takarékosságot elõsegítõ programmal, melyet a minisztérium most készít. Horváth Vera, a Környezetvédelmi Minisztérium képviselõjeként elmondta, hogy ha a termálvíz hasznosításra kerül, de nem jut vissza a föld rétegeibe, akkor megújuló energiaforrásról nem beszélhetünk, márpedig ez volna a cél. Havasné Szilágyi Eszter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium munkatársa arról tájékoztatta a jelenlévõket, hogy tárcájánál létezik egy pályázati lehetõség, amely a visszasajtolásra 50 %-os visz-szatérítendõ kamatmentes kölcsönt nyújt, s melyet eleddig senki az országban nem használt ki. Andristyák Ambrus, a Magyar Geotermikus Egyesület képviselõjeként arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a visszasajtolás minden más, a termálvízhez kapcsolódó problémát is megold, a visszasajtolással kapcsolatos tudományos és technikai kutatások finanszírozása, valamint az egyes mezõgazdasági vállalkozások támogatása egyértelmûen állami feladat. Sürgette, hogy a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, mely leginkább érintett lehet ebben a kérdésben, legyen a probléma kezelésében kiemelten nagy szerepe. Az FVM jelen lévõ képviselõje - mivel tárcájának nincs erre az ügyre kidolgozott koncepciója - nem tudott érdemben biztató hangot megütni. Pintér András, a Pénzügyminisztérium részérõl a mezõgazdasági vállalkozók elõtt arról beszélt, hogy egyszerre több tárca kezében kerülhetnek feltüntetésre összegek, amelyek külön-külön és együtt enyhíthetik a gondokat. Így az FVM, a GM, a KM, a KHVM, valamint a munkaerõ-piaci alap mind-mind nyújthatnak forrásokat, s tanácsképpen elmondta, hogy célszerû az egyes pályázatokban az azonos célokat azonosan megfogalmazni. Gila György, a Primõr Profit Kft. munkatársának ítélete szerint valóban nincs gazdája kormányzati szinten a termálvíznek, a minisztériumok egy helyben topognak. Mácsai István, az Árpád Szövetkezet kertészetének képviseletében azt fûzte hozzá, hogy gazdasági szempontból nincs rákényszerülve a visszasajtolásra, az pedig olyan mértékû többletkiadást jelentene az Árpád számára, amellyel félõ, hogy nem tudna eredményesen gazdálkodni. Farkas Sándor országgyûlési képviselõ kijelentette, hogy hibázott az FVM, amikor nem fordított kellõ figyelmet a termálvízre, s õ személyes fog eljárni annak érdekében, hogy ez ne így legyen, s a tárcával konszenzusra jusson. ***A vita ezek után tudományos szintre terelõdött, s az egyes szaktárcák képviselõi szakértõként szóltak hozzá a kérdéshez. A kertészek közül többen megemlítették, hogy a húsz-harminc éve fúrt kútjaik között akad olyan, amely egyik pillanatról a másikra pozitív lett, vagyis a termálvíz feltört, s ez számukra feltétlenül örömre ad okot. Havasné Szilágyi Eszter ennek magyarázatát abban látta, hogy Magyarországon az elmúlt években a víz ára miatt 30%-kal csökkent a vízfogyasztás - s mivel a vizek összefüggnek - elképzelhetõ, hogy egyes föld alatti rétegekben ezért többlet keletkezett. Horváth Vera fõtanácsos szerint ha csökken a vízkitermelés, akkor a folyamatok meg fognak változni, visszabillenésrõl lehet szó, s a példák éppen ezt mutatják.Ezzel kapcsolatban faggatta õt lapunk képviselõje.- Városunk polgármestere épp a minap nyilatkozta a Szentesi Életnek, hogy a város mezõgazdaságának profilváltásra kell felkészülnie az uniós csatlakozás miatt. Elképzelhetõ, hogy ha Szentesen bizonyos területeken csökken a termálvízfogyasztás, akkor az más területeken többletet eredményez?- Ezt itt most nem tudom megmondani, ehhez részletes hidraulikai vizsgálatot kell végezni. Ami most az országban ez ügyben a legnagyobb feladat, a meglévõ vízkészletek használatának jobb összehangolása. Ha csak azt nézem, hogy az Árpád Szövetkezet vagy más termálvízhasználó, amellyel esetleg egy városban mûködik, ezek vízkivételét jobban összehangolnák - mert valószínû, hogy az egyikben nem akkor van szükség a termálvízre, mint a másikban -, akkor bizonyosan lehetne eredményeket elérni. A magánvéleményem szerint ez nem nagyon mûködik, mert mindenki elõször a sajátját nézi, a saját kútját és saját szükségleteit, az "ez az enyém és mással nem közösködök - elv" marad elõtérben. - Ön szerint egy város közösségében a jó termálvízkormányzás nem tudna mûködni?- Ebben óriási szerepe lehet a városnak, az önkormányzatnak, az ott élõ embereknek. Ha a város megépíti, megcsinálja a maga kis vízgazdálkodását, akkor bizonyos, hogy lehet elõrelépni. Az EU elõírja terület szerinti víztanácsok megalakulását és mûködését és a szomszéd területekkel való szoros kapcsolattartást. Ebbe a körbe beleillik a termálvíz is természetesen. - A Környezetvédelmi Minisztériumnak esetleg van-e kapacitása arra, hogy készítsen geológiai felmérést a Szentes alatti termálvizekrõl? Vagy tud olyan példát mondani, ahol esetleg ezt egy társadalmi szervezet oldotta meg? Meny-nyibe kerül egy ilyen felmérés?- A civil szervezetek általában nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel - mert magunk között szólva -, ez nem téma. A föld alatt van, a felszín alatt van, nem látjuk. Várható, hogy az elkövetkezõ idõszakban ez a tendencia megfordul, s többen lesznek, akik ezzel foglalkoznak, most speciális kérdés, kevés a szakember. Másrészt a modellezés, még egy kistérségi modellezés is 2-3 millió forintnál kezdõdik. A hévízi tó problematikája nem tudom, mennyire ismert, ezért beszélek róla. A bányászat hatására került közvetlen veszélybe az idegenforgalmi és orvosi szempontból is látogatott tó, hiszen vize kezdett kiapadni. Ott alakult egy társaság, a Tó Alapítvány, amely a problémát koordinálta, s felméréseket készített, megfigyelõrendszert mûködtet, a vízhasználók egymást ellenõrzik, s helyreállította, jó kormányzással a vízrendszert. A hatóságoknak már oda sem kell figyelniük, hiszen a hévízieknek annyira a saját érdekük a jól mûködõ rendszer (azonkívül, hogy a világörökség része), hogy bizonyosan vigyáznak rá. Modellt tõlük bizonyosan lehetne tanulni, s nagyon is elképzelhetõ, hogy ez a modell Szentesen is mûködne. - Mióta az új kormány felállt, szinte semmit nem hallani a környezetvédelemrõl. Dolgozik a minisztérium?- Erre a kérdésre nem tudok jó választ adni, de ha engem kérdez, én napi tizenkét órát dolgozom...***A tanácskozás végén, ebéd elõtt kértük nyilatkozatra Farkas Sándort.- Képviselõ úr, egy évvel ezelõtt ugyanitt tartott tanácskozást az országgyûlés geotermikus energiával foglalkozó albizottsága dr. Gombos András vezetésével, ugyanerrõl a témáról. Ezek szerint Ön is hasonlóképpen pártfogolni kívánja az ügyet?- Én megmondom õszintén, nem tudom a két eseményt összehasonlítani, mert én az akkori tanácskozáson nem vettem részt, egyet tudok: én termálvíz energia felhasználásával és konkrét hasznosításával 1975 óta foglalkozom, ezért nekem teljesen más a kötõdésem a termálenergiához, mint korábban Gombos képviselõ úrnak volt. Minden gondjával, elõnyével, hátrányával érzem ennek a kérdésnek a súlyát, ezért fogadtam el Kardos Gyula és a Primõr Profit Kft. meghívását, s tartottuk meg itt a tanácskozást - velük kiváló szakmai kapcsolatom van a mai napig. Úgy gondolom, hogy a választókörzetemben mindenkit képviselnem kell, s megfelelõ fórumot nyújtani a problémáik megoldásához.- Milyen eredménye volt a mai tanácskozásnak?- A zárszóban megfogalmaztam, az elsõ földhõ albizottsági ülésen - amely nem itt volt - nem a legjobb érzéssel álltam fel az asztaltól, nem éreztem azt, amit itt lehetett érezni, hogy végre a felhasználók és minisztériumok különbözõ apparátusai, s az adminisztráció - amelyek elég keményen tudnak bizonyos álláspontokat képviselni, s hatni a minisztériumok munkájára -, észrevették, hogy olyan ügy mellé álltak ma, ami talán a leghelyesebb ebben a relációban, s ez látszódott az arcokon. Nem szeretek erre hivatkozni, de mezõgazdasági bizottsági elnökként, úgy gondolom, hogy annyi politikai befolyásom van, hogy ezt a kérdést kormányzati szinten végig tudom vinni. Úgy gondolom, hogy a mai tanácskozás engem megerõsített ebben, s mindent elkövetek azért, hogy a 2000-es agrártámogatási rendszerben találjunk olyan fejezeteket, amelyek a geotermális energia megfelelõ támogatásáról szólnak. Blahó Gabriella