Pünkösdi Gondolatok

Szép magyar nyelvünket sok értékes jövevényszó gaz-dagítja. Ismered, megszoktad, használod õket anélkül, hogy eredeti jelentésüket tudnád. A naptáradban piros nagybetûk-kel olvasod: PÜNKÖSD. Régi görög kifejezésbõl (pentekosz-té hémera) honosodott meg az elsõ szó és lett a magyar nyelvhasználatban a könnyebb kiejtés végett a mai elnevezés (pentkoszt, pentköszt, pünt-köszt, pünkösd). Hamar ünnep is lett.

Hétköznapi jelentésébõl (öt-venedik nap) azért lett ünnep, mert születésnap. A Húsvétot követõ 50. napon született meg Krisztus Egyháza. Isten, aki 33 éven át emberi testben tette láthatóvá magát Jézusban, Pünkösd napján láthatatlanul, de hallható és tapasztalható módon jelent meg Jeruzsá-lemben, ahol Jézus követõi, attól félve, hogy õk is Jézus sorsára jutnak, Isten szent Lelke, kicserélte a szívüket annyira, hogy feladva a rejtõz-ködést, a város utcáin nyíltan, hangos szóval hirdették, hogy a názáreti Jézus Isten Fia, Õ a Megváltó. Egyetlen napon 3000 emberrõl alakult meg Krisztus elsõ gyülekezete, majd hihetetlenül rövid idõ alatt szerte a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és Dél-Európá-ban Krisztus Egyháza, Pün-kösd napját pedig a Karácsony és Húsvét rangjára emelték.

Isten testi jelenlétét a lelki jelenléte váltotta fel. Az Em-ber-Jézust a Szentlélek tette hozzáférhetõvé, valóságossá, még hozzá egyszerre az em-bervilág minden pontján. Így valósulhatott meg Jézus ígé-rete, hogy a világ végéig ott lesz, ahol keresik. Most is ott van, ahol te vagy.

Isten, mint Szentlélek az elsõ Pünkösd óta munkálkodik az Egyházban: amit 1966 évvel ezelõtt elõbb Jeruzsálemben 3000 emberrel tett, azt azóta hívõk százmillióival teszi: nem hívõ embereket újjászüli, Jézus követésére bírja, megtéríti, megszenteli, végül megdicsõíti õket.

Pünkösd hasznát, a Szent-lélek áldásait nemcsak az Egyház népe, de az egész em-bervilág élvezi, mert, ami az emberek fejében, szívében jó, új, szép, okos, a Tõle ered. A Szentlélek adja személyváloga-tás nélkül hívõnek és nem hívõnek a tehetséget, az adott-ságok valamelyikét, költõnek, írónak, mûvésznek az ihletet, tudósnak a megvilágosítást, megromlott emberszívekbe a megbánást, a lelkiismeretet, önzõ embereknek a szeretetet, örömöt, békességet, türelmet, hûséget, jóságot, szelídséget, tehát olyan kincseket, amelyek nélkül a gazdag, egészséges ember is boldogtalan, de amelyekkel a szegény és beteg is boldognak érezheti magát.

Mindezt pünkösdi ajándék-ként kívánom neked, Kedves Ünneplõ Olvasó

Dr. Imre Ernõ

ny. esperes