Aktfotó kiállítás a galériában. A hivatalos prospektus szerint a tizedik. Valójában ennél többször küldték el fotóik javát Budapest, Pécs, Miskolc, Debrecen, a felsorolás teljessége híján: az ország fotómûvészei. A '80-as évek elsõ felében egy ilyen - egyébként a fotómûvészet lényegébõl fakadó - témájú tárlat megrendezése, megszervezése politikai, azaz indokolatlanul moralizáló ellenállásokat szült. Ma ezen túl vagyunk. Túl van a tárlat a különlegesség korán: azaz 8-10 éve ilyen fotókat bárhol, bármikor legálisan lehet nézni -vásárolni. Itt tehát már "csak" az örök téma, mûvészi színvonalú észrevétele jelenthet belépõt az alkotók számára. Nyolcvan képet tartott erre érdemesnek a szakértõ zsûri. A kiállító fotómûvészek között két szentesi (Nagy István, Pethõ Pál Zoltán) alkotó összesen öt képpel jelentkezett, igazolván, hogy a fotózás Szentesen él, mûködik, jogot követel és joggal a megnyilvánulásra.

A díjazottak között viszont a helyi, netán helyben készült fotókat és alkotóikat nem találjuk. (Az akt fóliával címû alkotást a tudósító gyanújával ellentétben budapesti mûvész neve jegyzi.)

Egyébként. Sajátos módon a zsûri véleményétõl esetleg eltérõen a fekete-fehér alkotások jobban megfeleltek konzervatív nézgelõdõnk "Mûvészfotó a nõi testrõl" címû elvárásának. Ezt óhajtja illusztrálni az elegáns katalógus képei közül választott fotó is. A színesekben, a szó szerint színesekben találhattunk olyat, ami részben mesterkéltsége miatt, részben a beállítás rutinszerûsége okán inkább a magazinkultúra részének tekinthetõ.

Mindazonáltal az egész, úgy, ahogyan van, kihagyhatatlan, hiszen nézhetõ és elemezhetõ egyszerre. Csodálható. Poszler