Június végén Péter-Pál napján a nagyapám azt mondta: "Fogjuk a kaszát és induljunk vágni a kenyérnek valót". A mostani esõs idõszak lehetõvé tette-e a kenyérgabona betakarításának kezdetét? Ezen kérdés foglalkoztatott akkor, amikor megkerestem H. Szabó Péter falugazdászt, aki a szabadságát töltõ Marsi Tibor helyettese. - A közelmúltban lehullott nagy mennyiségû csapadék után, sok helyen víz borította el a földet, lassan egy hete tartó nyári kánikula segített-e abban, hogy megkezdõdjön az aratás? - A sok csapadék erõsen befolyásolta a várható termésátlagot. Belvizes területek ismét megnövekedtek és arra lehetett következtetni, hogy ennek folytán hosszan elhúzódó nehéz aratásra lehet számítani. Az aratás elkezdõdött, de elsõsorban borsó, repce és az õszi árpa betakarításával. A közeli napokban, a nagy üzemek, õstermelõk, mezõgazdasági kistermelõk a fent említett termények betakarításával végeznek s utána következik a búza. - Tavalyi évhez képest kevesebb területen került földbe a kenyérnek való? - A kevesebb területen vetett búza elsõsorban annak tudható be, hogy az állami támogatás feltétele volt a 10 %-os terület csökkenés, Másrészt a búza vetésekor bekövetkezett csapadékos idõjárás hátráltatta illetve lehetetlenné tette a vetést. A búza vetésterülete nem éri el a tavalyi színt 80-85 %-át. - Milyen termés várható? - A rossz idõjárás miatt késõn vetett kenyér alapanyag tavasszal elég nehezen indult növekedni. A belvíz is eléggé megritkította az állományt. Így az elõzõ évinél kevesebb termék várható, de úgy tûnik, hogy ez országos szinten elegendõ lesz a kenyérellátáshoz, az állatállomány takarmányozásához, hiszen az állattenyésztés területén is csökkenés állt be. - Elég alacsony a búza felvásárlási ára. Mit javasol azoknak a termelõknek, akik hasznot várnak a betakarítás után, hogy áruba bocsássák vagy próbálkozzanak a közraktározással? - Elsõsorban a kereskedõk azt a tényt szokták meglovagolni fõleg a kistermelõknél, illetve a 20-30 hektártermés betakarítóknál, hogy nem igen rendelkeznek tároló hellyel. A további mezõgazdasági termelés finanszírozásához illetve az elõzõ hitel törlesztéséhez búzáját kénytelen eladni. Így ha közvetlen tarlóról értékesíti a termelõ, a terményét jóval alacsonyabb árat kap érte. Azt tudom javasolni, hogy ameny-nyire tudja tartsa ki a búzát, illetve a közraktárt vegye igénybe. - Milyenek a raktározási lehetõségek? - A Konkordia közraktár Makón, valamint most vannak pályáztatás alatt különbözõ raktár kapacitással rendelkezõ üzemek. Aki közraktárt létesít, állami támogatást vehet igénybe, így próbálják segíteni a termelõket. - Nem fél attól, hogy ugyan úgy jár a kenyérgabonával a termelõi csoport, mint tavaly, hogy kevés használható fel kenyérkészítésre, s túlnyomórészt takarmánybúzává válik. Mi errõl az ön véleménye? - Szigorítani fogják a minõségi ellenõrzést. Mintavételnél az volt a gond, hogy a termelõnél a mintát levették, ott jónak találták. Beszállították, különbözõ kifogások a fuzárium miatt, nagyobb volt a százalékos aránya, mint a megengedett, de ez én szerintem annak is tudható be, hogy tavaly a búzából lényegesen nagy túltermelés volt, így igyekeztek a felvásárlók a felvásárlási kötelezettség alul kibújni, hiába volt garantált felvásárlási ár. Mennyire igaz az, hogy az idén kevesebb a búza, az én körzetemben Fábiánsebestyén, Eperjes, Árpádhalom vonatkozásában állami garantált áras felvásárlásra nem jelentkezett senki. Itt mindenki arra gondol, hogy mivel kevesebb a termés, így jobb áron tudja értékesíteni, különösen akkor, hogy ha nem kénytelen oda adni azonnal az aratás után az áruját. Dunás V. Zoltán