, de csak a szentesi fülnek, amikor a Duna TV szimpatikus bemondója kedden délután fél öt után fölvezette a május óta várva várt, Amirõl a kövek mesélnek c. sorozatban - ORBÁN Ágnes igényes rendezésû “Szentes" filmjét. Dagadt a keblünk, hiszen ezt az adást - elméletileg - az a tizenöt-hat millió magyar nézheti, aki határok nélkül, de mégis túl valamelyiken, meg még innen is a szó nemes értelmében annak tartja magát. (Mert aki annak tartja, az az is!)Kiváló volt a forgatókönyv, szinte szóról szóra vissza lehetett hallani a tavaly megjelent SZENTES képeskönyv tömör megfogalmazású sorait. Kiváló madártávlatú - nekünk is szokatlan - panoráma-képekkel indult a ligeti tûzoltó kosárból a természeti adottságok bemutatása, középpontban a Kurcával, Ligettel, Múzeummal, kiváló büszkeségeinkkel. Az állandó néprajzi és helytörténeti tárlatok archív fotói elevenedtek meg a vízi életmódból kiindulva a rét- és tanyás szántógazdálkodáson át, az ehhez kapcsolódó kézmûves kisipar remekeinek bemutatására - utoljára írom - kiválóan!!!Harminc elpusztult falvunk közül Ecser templomának romantikusan odvas téglafalait csak díszítette, és még hatalmasabbá, égbe nyúlóvá növelte a burgying (Vö. gizgaz) és a virágjában pompázó csalánerdõ. Ehhez képest az orgonaerdejétõl megkopasztott kegyúri Kálvária-domb már-már városias volt, és az utána hangsúlyos temetõi ravatalozó - Bene-kápolna - képviselték múlandó történelmünket.A fõtér Fridrich János-féle torony-fényképe, majd a templomok sora kívül-belül, és a Gimnázium, és Horváth Mihály csodaszép szobrának közelije csak kontrasztnak voltak jók az utána felkeresett felsõpárti zsindelytetõs, deszka-ornamentikás vályogházakhoz képest, melyekrõl talán itt és most készült film utoljára! Kár, hogy a betonkerítések a képben maradtak. Hogy tényleg ez lenne a klasszicizáló stíl népi változata - ahogy a szöveg szólt -, azt erõsen kétlem, mert ez a “változat" bizony tiszta forrásból való, és sosem hivalkodó. Ilyen hülyeséget a SZENTES képeskönyv nem állíthat, vagy még nem bukkantam rá!A Zsinagóga-könyvtár elsõ illendõ bemutatása után a fõutca díszei következtek. Köztük nagyon szép volt a Zsigmondy-díszkút egy puttójának közelije. Sajnos unos untalan nagy-látószögûen gömbölydedre torzult volt a nagy totálokban az evangélikus és református templombelsõ, de még a Városháza közgyûlési terme is. Az operatõr sablonos megoldásai a meredek madártávlati és az égbenézõ béka-perspektívás bevezetések közt szegény Kossuth Lajos festményét már-már a terpeszbe torzult lába közül “élveztük", de ezek a túlzások csak nekünk tûntek föl. Odaát Regátban mindenki meg van gyõzõdve, hogy Szentes a “Paloták Városa" -, ennek örülhetünk!A Szent Miklós magyar ortodox templom falai az elmúlt két évszázadban olyan szép liturgikus zenét nem hallottak, mint ebben a kiváló filmben, és kár, hogy a református bérházzal képben és szövegben felcserélték a lelkészlakot. - De nem baj! Mint ahogy az sem baj, hogy a volt Vármegyeház “reprezentatív" jelzõje ugyanakkor hangzott el, amikor a derekasan szétvert Csongrád-megyecímert mutatta a film ... Szólt a szöveg még a Harruckern-szoborról, de a képére már nem futotta, volt szó a katolikus templomot a plébániával összekötõ árkádokról, de helyette a Szent Háromság szobrát láttuk, és Dobovszky József István is megfordult odakint a Kálvárián, mert a szöveg Bohn Alajosnak ítélte a katolikus iskolát. (Õ a Városháza építõje - helyesen.)Egyszóval jó vót! Szeretném tanúsítani, hogy amit egykor szombat-vasárnap a múzeumban és a Péter-házban fölvettek (Szentesen azon a hétvégen csak én értem rá!), abban semmi kifogásolható nem volt. Nagy totáljai ellenére ki kell emelnem az operatõr, KIRÁLY Péter munkáját, és az egész stábét, akik velem forgattatták föl az összes kiszemelt múzeumi képet, tették ezzel idõtlenné, vagyis bármikor bárhol lejátszhatóvá ezt a Szentes-filmet.Csak az ördög, vagyis a kisördög az nem alszik, mert amikor a legvégén, a huszonötödik percben felúsztak az elkövetõk nevei, a legfõbb ördögöt LÁBADI Lajosnak olvastuk. Legyen ez névnapi elõzetes huszonötödikére kedves tudós barátunknak! Kérjük, ne szerénykedjen, csináltasson végre egy névjegykártyát, és a pesti filmeseknek máskor idõben nyomja a kezébe, ha már meg se hívták - õt se - a házi-vetítésre!Visszatérve arra a tizenöt-hat ezerre. Azért az nem semmi!Minden elismerésem a film szponzorának és alkotóinak. - Komolyan! (RG)Ps.: Trogmayer Ottó Mesterem nagy mondása: “Az a régész, amelyik életében egy ásatást sem "ás el“ úgy istenigazán, az nem is igazi régész!" Ez a film nincs elásva teljesen, még mindig ki lehetne javítani, mielõtt fesztivál-díjat érdemelne ...