Miért is nem kaphattak helyet a gyerekek, fiatalok és a város érdeklõdõ polgárai a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház bizony - bizony eléggé elhanyagolt, de még így is szép épületében? Emberien megosztva a helyet az idõsekkel, csökkentlátókkal, nagyothallókkal, mozgáskorlátozottakkal, sõt még a kertbarátokkal is. Ez a kérdés, számomra is meglepõ - bár kellemesen -, mennyire sok helybélit foglalkoztat. A mai napig, nap mint nap keresnek fel, szólnak utánam, szólítanak meg emberek, bárhol járok is a városban, teszik fel a kérdést, biztatnak, lelkesítenek, szimpátiájukról gyõznek meg és segítséget ajánlanak. Megvallom, nagyon jólesik, mert mindez engem, bennünket igazol, igenis szükség, igény van arra, amit meg szeretnénk valósítani, nem mások ellen, hanem a városért, a gyerekekért, az ifjúságért és minden szentesi polgárért.

Mi is volt tehát az az „ominózus” elképzelés, terv, ajánlat, mely sok vihart kavart - bár azt hiszem, nem maga az elgondolás, hanem a háttérben „munkálkodás” töltötte be a „kavarás” tisztét. Köztiszteletben álló emberek félreinformálása, s kevésbé köztiszteletben állók befolyásolhatósága, ennyi s nem több. Kik és miért? Egy bizonyos: akik reggeltõl estig dolgoznak, tanítanak, alkotnak, azoknak bizonyára erre nincs idejük, s naivan és értetlenül állnak, még a végén õk piruljanak talán, mert tenni akarnak.

Fordult a század, s lassan az évezred is. Ez a szilveszter volt az, amire még az otthon ülõk is azt mondták, most szeretnék kimozdulni, emberek között lenni, érezni a közösséget, együtt ünnepelni, örülni és nevetni. Legalább pár órára feledni a napi gondokat. Igen ám, de hol, hisz jószerével már szeptemberben elkelt a vendéglátók összes helye, s befogadóképességük bizony a város ünnepelni vágyóinak igen kicsi töredékét tudta csak vendégül látni. Így hát maradtak a lakások kisebb-nagyobb szobái, ahol szorongva bár, kis csoportokba szeparálva, de mégiscsak ünnepeltünk. Nagy öröm volt egy-egy kis titkos tûzijáték, mely több kis közösséget nyitott össze legalább pár percre.

S ekkor - és amikor szájtátva néztük a televízióban ünneplõ világot - merült fel a gondolat, miért nem rendezett a város, az erre illetékes végzettséggel rendelkezõ, ezen a státuson a várostól fizetést felvevõ alkalmazottainak szervezésével egy igazi közösségi szilvesztert, hisz több ingatlan is szolgálhatott volna erre a célra. Ehelyett szegény öreg Móricz zárva, ifjúsági ház: diszkó és különtermi házibuli, harminc fõre. (Bérleti díjról nem tudunk, de biztos kellemesebb volt, mint otthon szûkösen, utána takarítással.) Nem kívánom, nem kívánjuk minõsíteni, csak eny-nyi: erkölcsileg jóvátehetetlen egy várossal szemben.

Egyébként fent említett városi ingatlanok karácsony elõttõl, egész szünet alatt zárva voltak, pont amikor igazán éreztetniük kellett volna nyitottságukat. Jaj, bocsánat, már megint fantáziálok, a végén még „megkapom” talán egy olyan „politikustól”, akit már saját pártja is megtagad, de másokat úgy érzi, még mindig „joga” van megpróbálni megalázni, valamilyen hátsó érdektõl indíttatva…

Visszatérek az indító gondolatomhoz, szeretném ezúton közzétenni, szóról szóra pontossággal eredeti pályázatom, hogy a félreinformáltak vagy egyáltalán nem informáltak is tudjanak róla. A következõ megjegyzésekkel: hangsúlyozom, hogy a város köztiszteletnek örvendõ vezetõi között többen ismerték ezt, s mivel õk valóban a város érdekében gondolkodnak, pozitívan fogadták.

Kérem a szentesieket, olvassák el, s ha valóban úgy ítélik, hogy bárkit is bántani, kitúrni, sérteni akartunk, azt jelezzék - persze lehetõleg személyesen. S végezetül, ha szegény, régi, sok-sok törõdést, pénzt, felújítást igénylõ épület ekkora érzelmeket kavart, mi más, az ifjúság, a városi polgárok számára épült intézmény felvirágoztatását is felvállalhatjuk, nagy anyagi terheket véve le a város válláról.

Szentes város minden lakójának kívánok, kívánunk békés, szeretetben gazdag új esztendõt, s új évszázadot, mikor talán Pál apostol szavai is igazzá válhatnak: „Tégy jót, s megdicsérnek érte…” Bízzunk benne, hogy nem csak unokáink fogják ezt megérni.

Keller Jánosné

pedagógus, a Jövõnkért Alapfokú Mûvészeti Iskola fenntartója

(Az igazgatónõ pályázatát - amelyet benyújtott a város polgármesterének, a képviselõ-testületnek - a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház vállalkozási formában történõ mûködtetésére, terjedelmi okok miatt lapunk következõ számában közöljük. - A szerk.)