A Frankfurti Könyvvásár a nyomtatott és elektronikus könyvkiadás üzleti csúcstalálkozója. A világ könyv és szakmai pénzáramlásának mintegy kétharmada a frankfurti vásárhoz kapcsolódó üzletkötéseknek köszönhetõ. 1986 óta évente más-más ország a vásár díszvendége. Az 1999. október 13-a és 18-a között megrendezett 51. nemzetközi könyvvásár díszvendége Magyarország volt, elsõként a közép-kelet európai államok sorában, ahol bemutatkozhatott a magyar irodalom, színház, képzõmûvészet, zene, tánc, filmmûvészet java. A méretekrõl annyit, hogy 6800 egyéni, 80 nemzeti és kollektív kiállító szerepelt Frankfurt am Mainban, Hessen tartomány fõvárosában, 180 ezer négyzetméteren 100 ország 360 ezer könyvét és elektronikus termékét mutatták be, és 11 ezer újságírót akkreditáltak.

A magyar kultúra bemutatkozását követõen a Börsenblatt, a német könyvkereskedõk szövetségének lapja „Nagy tapsot aratott a bemutató” címmel négy, fotókkal illusztrált oldalt szentelt Magyarország frankfurti szereplésének. A tudósító, Alexander Schmitz így kezdi beszámolóját: „Jött egy Frankfurt-újonc, és könnyedén meghódította a vásár német vendéglátóinak szívét és elméjét: a néhai keleti tömb országai közül elsõként lett a könyvvásár központi témája Magyarország; Bartók és Liszt, az Akadémiát alapító Széchenyi gróf (Konrád György: „Õt tartjuk a legnagyobb magyarnak”), Déry Tibor, Kertész Imre, Lukács György és az eredetileg a Friedmann Ernõ nevet viselõ fotográfus, Robert Capa éppen 1000 esztendõs hazája - ez a Magyarország bravúrosan mutatkozott be.” (Viel Applaus für die Premiere. 84. sz. 1999. október 22. 32-35. oldal). Erre nemigen lehet azt mondani, hogy egy elfogult hazai vélemény.

A világ legnagyobb könyves seregszemléjén Cserna-Szabó András révén Szentes is képviseltette magát. A szentesi születésû, Móricz Zsigmond-ösztöndíjas novellistát a Magvetõ Kiadó avatta íróvá az elmúlt évben, a könyvhéten. A nagy sikerû kötetébõl (Fél négy) két elbeszélést fordítottak német nyelvre. Az Iránytû címû irodalmi, mûvészeti és kritikai negyedéves folyóirat közölte Der größte metaphysische Barockdichter von Szentes (A legnagyobb szentesi barokk metafizikus költõ) címû elbeszélését (amelynek cselekménye a Szamár Delelõ csárdában játszódik) olyan kiemelkedõ magyar írók, mint Esterházy Péter, Tandori Dezsõ, Nádas Péter, Darvasi László, Mészöly Miklós, Kertész Imre és mások társaságában. Másik novellája az erre az alkalomra megjelent Nappali Ház elnevezésû mûvészeti és irodalmi szemle különkiadásában látott napvilágot: Liza und der magische Wechselkern (Liza és a mágikus meggymag). Frankfurt és Szentes földrajzilag meglehetõsen messze esik egymástól, az irodalom azonban, két elbeszéléssel is, köszönhetõen Cserna-Szabó Andrásnak, hidat ver közöttünk.

Bodrits István