A Szabad Demokraták Szövetsége két fontos témában járja a vidéket. Közülük is az egyik a múlt év végén elfogadott kamarai törvény módosítása nyomán kialakult helyzet. Az SZDSZ nem szavazta meg a kamarai törvény módosítását, nem értett egyet a kötelezõ kamarai tagság megszüntetésével. Ezt erõsítette meg Magyar Bálint pártelnök február 9-én szentesi látogatása alkalmával az Árpád Agrár Rt.-ben.

A sajtótájékoztatón kiemelte: a törvényváltoztatás azáltal, hogy a köztestületi és jó néhány más funkciójától megfosztotta a Magyar Agrárkamarát, lényegében a funkciók egy részét államosította, miközben a szervezetet megpróbálja ellehetetleníteni. Hiszen nem egy nyugati országban - amelyek meghatározóak az európai uniós agrártermelés szempontjából - kötelezõ kamarai tagság van, és a kamarák köztestületi funkciókkal ellátott, nem állami szervként nélkülözhetetlen részei az adott állam agrárszervezetének.

A már meglévõ rendszert tovább kellett volna fejleszteni - mondta Magyar Bálint. - Helyette lényeges visszalépés történt. A funkciók jelentõs részét át sem adták az agrárkamarának, más részüket államosították. Több baj is van az államosítással - folytatta a pártelnök.

Az egyik, hogy a rendszer létezõ struktúrákat bont meg, és lényegében a politika közvetlen beavatkozását jelzi.

A másik probléma az, hogy szakmailag nincs jobb helyen az a feladat, amit államilag látnak el.

A harmadik: így sokkal drágább a rendszer, a kormány most már ezzel is az adófizetõket terheli meg. Az állami bürokrácia terjedése, túlburjánzása rontja a funkciók ellátásának a hatékonyságát, és többe kerül az adófizetõknek. Emellett a falugazdászi hálózat a legdurvább politikai nyomásoknak van kitéve a jelenlegi rendszerben a földmuvelési tárca részérõl. Az agrárkamaráknál muködhetett volna pártsemlegesen.

Magyar Bálint a továbbiakban szólt arról, hogy az SZDSZ új földtörvénytervezetének kidolgozása nyomán egészséges együttmuködés alakult ki a szabad demokraták agrártagozata és jó néhány, a mezõgazdaság területén muködõ szervezet között. A tervezettel közel 2 ezer agrárszakértõt kerestek meg, kidolgozásában az agrárkamara szakemberei is részt vettek. A most benyújtott törvénytervezet hamarosan a parlamenti vita szakaszába érkezik majd.

Mibõl indul ki a tervezet? Elõször is abból, hogy Magyarországon a termõföld 70 százaléka nem azoknak a kezében van, akik a földet muvelik. A világ fejlettebb részén ez az arány fordított.

- Régi jelszónak tunik: a föld legyen azé, aki megmuveli, ennek nemcsak egy társadalmi igazságossági alapja van, hanem szakmai, közgazdasági racionalitásbeli is. A földtörvényjavaslatnak az alapvetõ célja az, hogy a helyben lakó, fõhivatásszeruen földmuveléssel foglalkozó személyek birtokszerzését, birtokainak a nagyobbítását és koncentrációját szolgálja. Ugyanakkor lehetõvé kívánja tenni azt, hogy belföldi magánszemélyek által létrehozott gazdasági társaságok is földhöz juthassanak.

További célunk: egy EU-val, az uniós jogszabályokkal harmonizáló törvény megalkotása. Errõl kétoldalú megbeszéléseket kívánunk folytatni a kormánypártokkal és a szocialista párttal. Azt szeretnénk, ha ez a tervezet nem esne egy politikai presztízsharc áldozatává.

Dr. Gombos András (az SZDSZ agrártagozatának vezetõje) elmondta: a földtörvényjavaslat jobbító szándékú, megalkotását még egy nagyon fontos szempont indokolja, mégpedig az, hogy ma Magyarországon a szántóföldi mezõgazdálkodásra használatos termõföldbirtokok 97 százaléka 10 hektárnál kisebb. Ez gyakorlatilag egy családnak tisztességes gazdálkodáson alapuló megélhetést nem biztosít. Ezért fontos az, hogy a tõke beáramoljon a mezõgazdaságba.

Az Árpád Agrár Rt.-ben nagyon komoly innovatív tevékenységet folytatnak; sajnos nagyon kevés ilyen hely van az országban. Ami végül is hátráltatja az európai uniós csatlakozásunkat, a felzárkózást.

L. J.