(1923 - 2000)

Ha a "vámos" Rousseau-nak meg tudta bocsátani az Utókor az eredeti szakmáját, a fábiánsebestyéni vasutas fiának is el kell nézni, hogy volt rendõrtiszt, beruházó, zongorista, nyomozó, felvásárló, színész, és még építési felügyelõ is. Én már csak festeni láttam, és zongorázni hallottam. - Kitunõ volt!

Küzdelmes életét tükrözik a városi biográfiák, én csak a nyugdíjasról szólok. Én azt a Laci bácsit búcsúztatom, aki "nyugdíjasként kezdte". Amikor nyolcvanötben megismertem, ez volt az önálló tárlatának a címe. Felfedezõje és menedzsere, Nádor István úgy tartotta, hogy mivel Szentesen is sokkal több a tehetség, mint amirõl tudunk, és ha õk örömöt találnak az alkotásban, s fõként ha örömet is szereznek vele, akkor fel kell karolni, be kell mutatni õket.

Katona Imrével délelõtt, Lacival aznap este készítettem elsõ videoriportomat. Most özvegye, Gizike fájdalmas, zilált arca után Lacit látom, ahogy bemutatja elsõ képét, a Pásztort, majd asztali csendéletek és vízparti jelenetek után az Eger patak Almárnál c. aktját, és közvetlenül azután a saját program-önarcképét: - õsz festõ ül a vászna elõtt, kezében ecset és paletta. Mögötte a fekete kámzsás Kaszás ólálkodik, a háttérben mindjárt éjfélt mutat a falióra.

Ez az óra - szerencsénkre - nagyon lassan járt, hiszen eltartott hatvanévestõl "kéthetes" koráig (77 évet élt). Közben kiállítások, készülõdések, öröm a tehetséges színész, ötvös- és muvész gyermekekben, és Hit Gizikében! Férfitársaságban trágá-nótáztunk, õ meg némán zongorázott, de utána odajött hozzám: - Tudod Gábor, én viszont csak egy nõt szerettem: Gizikémet! Nem szégyellem, büszke vagyok rá! (Hát most ezt is kibeszéltem!)

Indák, liánok, páfrányok: - mimóza a kertben - mondja: - és különben is meg szoktam álmodni a képeimet! Romtanya (Komendát Judité volt). "Az élet mosoly is, meg szomorúság is - egy romtanya is lehet szép." Csendéletek dús virágokkal: hol egy boros kupa, hol egy porcelán akt, hol meg egy hegedu a virág mellett. Bölcselkedik Laci is: " - Aki a Bort, a Nõt, a Muzsikát nem szereti, az akkor minek is él?" Rábólintunk mindahányan és megköszönjük szépen a végül rengeteget szenvedett barátunknak ezt az egész "kéthetes" életet!

Hankó László barátunk temetése 29-én hétfõn délután 1 órakor az evangélikus temetõben lesz. A múzeumbarátok és a Régi Kerekasztal nevében itt búcsúzik Tõle:

Rózsa Gábor

régi motoros