Világbajnokság után, vb elôtt
Szentesi táncosok sikertörténete
Szinte hetente adunk hírt a Szilver TSE táncosainak sikerérôl. Ez alkalommal László Csaba és Németh Anikó külhonban elért eredményei adják a beszélgetés apropóját. Idehaza ugyebár megnyerték a tíztánc magyar bajnokságot, ami lényegében egy kvalifikációs verseny volt az Európa- és világbajnokságra. Az elôbbit a szlovéniai Mariborban, míg a vb-t Finnország fôvárosában, Helsinkiben rendezték, szintén tíztáncban.
Furcsa mód az Európa-bajnokságon gyengébb helyezést értek el, mint a vb-n. Mariborban a 16., míg Helsinkiben a 10. helyet szerezték meg. Mi ennek az oka? – szegezem nekik máris a kérdést.
Anikó a bátrabb, ô válaszol elsônek:
– Magunkhoz képest alul teljesítettünk – mondja.
– Mégis... Hiszen a vb mezônye erôsebb volt – faggatom tovább. Amire már Csaba reagál hamarabb:
– Az elsô három helyen ugyanaz a páros végzett, mint az Európa-bajnokságon. Az európaiak erôsebbek. A világmezônyben talán az ausztrál páros emelhetô ki igazán. Mariborban nem ment úgy a tánc, mint ahogyan azt szerettük volna. Ennyi.
– Milyen volt?
– Fantasztikus. Nagyon szép és nagyon színvonalas volt a rendezés mind a két helyszínen. Telt ház elôtt táncoltunk, rengetegen váltottak jegyet a versenyre. Ami kissé elszomorít, rövid volt az idô, sajnos a városból nagyon keveset láttunk.
– Ha jól emlékszem, amikor elôzetesen beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy a középmezônybe várja a versenyzôket. Ehhez képest kellemes meglepetést szereztek.. Harminchárom páros között tizediknek befutni, azért nem kis teljesítmény – fordulok most már az egyesület vezetôjéhez, Szatmári-Nagy Szilviához.
– Igen. Úgy látszik, túl pesszimista voltam. Pedig bízom Csabáékban, az erôs nemzetközi mezônyben nagyon szép sikert értek el. Felnôtt kategóriában ez magyar versenyzôktôl egyedülálló. Ilyen szép siker még nem volt soha. Világbajnokságon az eddigi legjobb eredmény, amit magyar elért, az a 16. jegyzett hely.
– Az élmezôny az várható volt, az elsô öt párosban biztosak voltunk. A hatodik helyezett lengyel párost például már megvertük standardban többször is, igaz, latinból még mindig ôk a jobbak – veti közbe a fiú.
Amire a tanárnô is rábólint.
– Standardban erôsebbek, a latin táncokból kell még javítaniuk.
– És az iskola?
– Leérettségiztünk. Anikó kit
ûnô eredménnyel végzett. Most a Budapesti Táncmûvészeti Fôiskolára járunk. Mind a hárman – mondja Csaba, közben a tanárnôre néz. Szilvia kedvesen mosolyog.– Meggondoltam magam – mondja.
Hogyan tovább? Nyolc magyar bajnoki címmel a tarsolyukban nem nagyon pihenhetnek a babérokon. November 25-én Szombathelyen megnyerték az országos tíztánc bajnokságot, de máris készülhetnek a standard világbajnokságra, ami decemberben lesz.
Anikóhoz fordulok:
– Egyetért mindazzal, amit Csaba mondott?
– Igen. Ez mindig így van – mondja nevetve.
– És a tanárnô? – kérdezem Szatmári-Nagy Szilviát.
– Ezt így kell csinálni.
– Ilyen egyszerû lenne?
– Nem egészen. Nagyon sok munka van emögött. Bízom abban, hogy még eredményesebbek lesznek.
Lovas József
(Fotó: Böbe)