Négyesy László

Munkássága sokrétû. Nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak megalakulásától alelnöke, majd elnöke volt.

Elemi iskolai tanulmányait tanyai iskolában végezte, majd az akkor hatosztályos szentesi gimnáziumba került, amely akkor a Széchenyi ligetben, a mai múzeum épületében mûködött. A hetedik és nyolcadik gimnáziumi osztályba Egerben járt. Itt tett érettségi vizsgát. Budapesten és Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait. Tanári pályáját Egerben kezdte, majd a szolnoki gimnázium tanára lett. A budapesti egyetemen 1893-tól oktatott.

Azon kevés irodalomtörténészünk egyike, aki nyelvészeti tudományos tevékenységet is folytatott, ezért vizsgálta – ebben úttörô volt – az irodalmi alkotások nyelvi értékeit is. Egyetemi tanártársa, Horváth János irodalomtörténész írja: “… ô/ ti.: Négyesy/ oly speciálistája az irodalomtörténetnek, aki másokhoz képest jobban felszerelte magát az irodalom nyelvi oldalát illetô szabatos ismeretekkel, s ennél fogva a szaktudományunkban oly igen fontos formatörténeti problémák iránt a megszokottnál hasonlíthatatlanul kimûveltebb fogékonysággal bír.”

Ma is haszonnal olvashatók értekezései Aranyról, Berzsenyirôl, Csokonairól, Gvadányi Józsefrôl, Tompa Mihályról, Eötvös Józsefrôl, Madáchról, Gyulai Pálról. Életmûvének kiemelkedô része Zrínyi-kutatása. Nemcsak Zrínyi írásmûvészetérôl írt máig érvényes tanulmányokat, hanem szorgalmas szöveggondozó is, Zrínyi-kiadásai az irodalomtörténet-írás számára ma is fontos források.

Korszakos jelentôségû munkája a magyar verselés rendszerezése. “Minden népnek – írja – nyelvéhez és zenéje természetéhez képest saját versrendszere fejlôdik, melynek tehát nemzeti vonásai vannak… A mi költészetünkben három versrendszer van, t. i.: a nemzeti, az antik és a nyugat európai. A két utóbbit sajátos verselô eljárással alkotjuk.”

“Négyesy László köztünk van ebben a zsongó köpûben. Ô nyugodt és fölényes… Minden vélemény szabad, akár egy eszményi parlamentben. Jobbra és balra pártatlanul osztogatja az igazságot. A magyar irodalom a fontos.”

Négyesy László 1920–22 között Szentes országgyûlési képviselôje volt. A Keresztény-Keresztyén Kisgazda és Földmûves Párt (Nagyatádi Szabó István pártja) jelöltjeként 5070 szavazatot kapva elôzte meg a másik két jelöltet. A képviselôséget a közügy szolgálatának tekintette. Ellenezte a kurzus kilengéseit, tiltakozott az egyetemeken folyó verekedések ellen. A parlamentben legnagyobb figyelmet keltô beszédét a trianoni béke elfogadása körüli vitában tartotta.