Az
első óvoda Szentesen
Szentes
első óvodájának története szorosan összefügg a Szentesi Jótékony Nőegylet
létrejöttével és működésével. A nőegylet megalakulásakor elsődleges célul
először egy, majd a későbbiekben több kisdedóvoda létrehozását tűzte ki. A
felállításhoz szükséges pénz előteremtése megkezdődött, s amikor már 1200
forinttal rendelkeztek 1869-ben, az akkori elnöknő, Beliczay Pálné a
polgármesterhez és az iskolaszék elnökéhez fordult anyagi támogatásért.
Maga
a lakosság is konkrét lépéseket tesz az óvodalétesítés érdekében. Az alsópárti
szülők MBS aláírással tudatják a város lakóival, hogy „…összeállottunk, s
Pullant Istvánnét nevelőnőül felfogadván egy kisdedóvodát felállítottunk, …20 a
gyermekek száma.” Alig kettő hét múlva újabb felhívás jelenik meg a Szentesi
Lapok 1874. évi júniusi számában, miszerint Viczmándyné nevelőnő a Kurca-parti
főutcában (Tóth József utcában) Hankissné házában, német és magyar nyelvű óvoda
megnyitását tervezi. A Szentesi Lapok további számaiból kiderül, hogy itt havi
1 forintot is elkértek, de ezek nem a mai óvoda elődei, nem Fröhbel-rendszerű
intézmények, hanem csak amolyan „surragant” óvodák voltak.
A
nőegylet bálakat, hangversenyeket, tombolával egybekötött társas vacsorákat
rendez a források előteremtése érdekében, s nincs olyan egylet, szervezet,
amely ne adományozott volna pénzt az óvoda javára. Jurenák Edéné a nőegylet
elnöke 1875-ben értesítést kap a várostól, hogy évi 300 forint támogatást
elkülönítettek, s amint a kidedóvó megkezdi működését ezt az összeget az
iskolaszéktől igényelhetik.
1876.
július 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor megnyílik Szentes első kisdedóvója.
Kiss Zsigmond ügyvéd, iskolaszéki elnök mond megnyitó beszédet, s Csukás
Benjaminné, az óvodabizottság elnöke bemutatja az óvónőt, Hudetz Elíz
kisasszonyt. Az óvoda Sonnenfeld Sámuel újonnan épült sörkocsma-közi házába
kezdi meg működését 60 gyermekkel.
Ki
volt Hudezt (ahogy még írják nevét Hugyec Elíz)? A kolozsvári Fröhbel intézet
javaslatára döntenek alkalmazása mellett. Alig 15 éves, a mai szemmel nézbe még
szinte gyermek, amikor Szentes első óvónőjévé lesz. Szerény és jól végzi
dolgát, mindenki elégedettségére, erről többször is nyilatkoznak az újságokban.
Neveli itt testvére két félárváját, Evelint és Tildát. 1890 elején aztán Elíz
megbetegszik. A betegség tubercolosis pulm., akkor többnyire gyógyíthatatlan.
Szabadságot kér, hogy gyógykezeltesse magát. A szabadságot megadják, de
kikötik, hogy fele fizetését helyettesének adja át, s költözzön ki a szolgálati
lakásból. Erre nyugdíjaztatását kéri, s hazamegy Kolozsvárra. Hugyec Elíz
életének 30-ik évében, 1891. szeptember 30-án elhunyt, október 3-án eltemették
a kolozsvári református temetőben.
Utódja
Uhrin Irma (Bóné Antalné), aki 41 évig szolgálta a szentesi óvodaügyet.
óvodapedagógus