Elsôként Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató mûve: Gondolatok a régészetrôl és egy római kori néprôl, a szarmatákról. Biztosan le tudnék í rni öt-hat igaz mondatot a tanulmány tudományos és szentesi értékérôl. Ehelyett biztosí tani szeretném róla az olvasót, hogy az elejétôl a végéig élvezetes olvasmányt vesz a kezébe. Vörös Gabriella ugyanis nemcsak tudós régész, hanem jó humorú, csinos családanya is, aki az ott csetlô-botló porontyokkal és birkapörköltet, pálinkát szeretô munkásokkal éri el világra szóló eredményeit. Jegyezzék meg velem együtt: a szarmaták itteni törzsei a jazigok, az alánok és a roxolánok. És higgyék el, ezzel is mûveltebbek lettünk.

Barta Gábor egyetemi tanár és hivatásos akadémiai kutató Szentes története a középkorban és a török hódoltság idején c. munkája Szentes és a kötet nagy nyeresége. Gábor unokatestvérem a lektora, Szakály Ferenc mellett a korszak legjobb történésze volt (mindketten túl korán hunytak el). Ez a minden rendelkezésre álló forrást felhasználó mû alighanem hosszú idôre hihetôvé teszi: mi történt Szentesen az államalapítás és 1686, a török uralom alóli felszabadulás között. Külön csemege lesz néhány olvasónak, ha fölfedezi, hogy néhány ôse már a XVI. századi török és/vagy magyar összeírásokban is szerepel. És ezzel a munkával meg is van a város története majdnem 1700-ig. (Itt hiányzik a két fôszerkesztô, Gyimesi Sándor és Filep Antal soha el sem kezdett mûve. Jó, ha az eljövendô idôk történetkutatói tudják: 1686 és 1832 között alapos kutatásokra, latin és német nyelvtudásra, valamint jó történetí rói tálentumra van szükség.)

“…ôtet boszorkánnak kiáltotta légyen…” c. cikkét szakszerû, élvezetes és olvasmányos mûnek mondom. Ezzel elkezdte tudományos karrierjét, s ennek hosszú folytatása lészen.

Barta László nyugalmazott levéltárigazgató a Szentes a reformkorban (1832–1848) c. mûvének az örökváltságról szóló része már 1979-ben megjelent önálló kötetben. Ennek a rövidí tett változata és a kéziratos Sima-monográfiában leírt történetnek az összegzése. Fontos munka. Ha a történelemnek vannak csomópontjai, ez az. (Az 1848–49-es forradalomban történteket Barta László Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban c. munkája, az önkényuralom és a dualizmus korát Labádi Lajos írja le a Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 c. majdnem monumentális könyvében.)

Olasz Lajos egyetemi tanár Szentes gazdasági élete a Horthy-korszakban (1920–1944) c. mûve az elsô román megszállástól az oroszok bejöveteléig a szentesi gazdaság minden ágának minden változását feltárja. Adatgazdag, alapos és pontos munka. Nem ideologizál, nem leleplez, nem elmarasztal. Csak éppen pontosan leí rja az anyagi élet bonyolult tényeit. Személy szerint én ezt a fejezetet tartom a kötet legnagyobb értékének.

Balázs György fôiskolai tanár Paraszt- és polgárpártok, politikai szervezetek a két világháború között (1919–1944) c. tanulmánya ugyanannak a Horthy-korszaknak a politikai–ideológiai képe – a korábbi feldolgozásokból már ismert munkásmozgalom mellôzésével. Ez is hiánypótló munka. Mi, akik a vulgármarxizmus emlôin nevelkedtünk, csak bámulunk, hogy a Horthy-fasizmusnak, fehérterrornak, ellenforradalmi diktatúrának bélyegzett negyedszázadban milyen sokszí nû pompája nyí lott ki a többpártrendszernek. A rendszer nem volt demokratikus, de a többpárti parlamentarizmus lehetôséget adott az érdekcsoportok önszervezésére. Ehhez képest a kommunizmus egypártrendszere… Hogy bí ráló szót is mondjak: a szerzô imádja a jó hosszú cí meket.

A kötetet a felelôs kiadó, Szirbik Imre polgármester elôszava és Labádi Lajos bevezetôje indí tja; a rövidí tések és a felhasznált irodalom jegyzéke és a névmutató zárja. Az egész kötetet Labádi Lajos szerkesztette, Barta László lektorálta, a képeket Labádi Lajos válogatta, a reprodukciókat Szatmári Imre készí tette, Csúcs Béla dolgozta ki. (165 szép kép!) A borí tót Ví gh László tervezte, a mûszaki szerkesztés és a kivitel a szegedi Grimm Kiadó érdeme, a kiadvány megjelenését a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala támogatta. A szaklektorok a történetí rói szakma kiválóságai voltak.