Táblaavatás és zászlóbontás
A közügy szeretetének csarnoka
Örvendetes eseményeknek lehettünk részesei szeptember 7-én. A városháza ismét régi-új pompájában díszeleg a Kossuth tér és a Szent Erzsébet tér felöli oldalán. Újrafestették a külsô homlokzatát és felújították a középület tornyát is.
Az eseményeknek Szirbik Imre polgármester vált fôszereplôjévé. Elôször fölavatta a városháza épületében elhelyezett emléktáblát abból az alkalomból, hogy a Kossuth tér 6. szám alatti épületegyüttes felépítésének kilencvenedik évfordulóját ünnepeljük. A város elsô embere beszédében azokra az elôdökre emlékezett, akik a várost megálmodták és felépítették.
– Eleink a múltszázad végén vetették fel azt a gondolatot, hogy a település fejlôdéséhez méltó városképet alakítanak ki. Tizenéveket töltöttek el a döntéssel, egyszer a pénz hiányzott, máskor a tervezôkkel volt gond. De amikor a megyeháza fölépült, onnantól kezdve fölgyorsultak az események, bô másfél év múlva már állt a városháza. Elôdeink talán jelképes, de talán kissé megmosolyogtató dolga, hogy arra az idôre, amikor a régi városháza lebontott telkén fölépülhetett az új ház, az akkori városvezetés kocsmába, a mai ligeti múzeumba költözött le és vitte a település ügyeit. Az egykori városi kocsma lényegében a városháza funkción keresztül vált múzeummá – mondta a polgármester.
Azután lerántotta az emléktáblán elhelyezett leplet. A kôbe vésett szöveg a következô:
“Legyen ez az új hajlék felszentelt csarnoka a közügy szeretetének, az abban székelô városi képviselôk és a város mindenkori tisztviselôi kara pedig legyen világító fáklyája a haladásnak, az emberbaráti szeretetnek, az igazságosságnak és a könyörületességnek. Legyen ebben a hajlékban idôtlen idôkig csendesség és jó békesség!”
/Fekete Márton országgyûlési képviselô avatóbeszédébôl/
VÁROSHÁZA
Kilencven éve, 1911 szeptemberére készült el
Dr. Mátéffy Ferenc
városépítô polgármesterünk kezdeményezésére
Bohn Alajos tervei szerint neobarokk stílusban.
Az elôdök iránti tiszteletbôl 2001. szeptember 7-én
Szirbik Imre polgármester
Ám ezzel még korántsem végezte el a polgármester a fölvállalt munkát. Egy kirándulás várt rá... A levegôben.
Elkészült a torony, melyre ki kellett tûzni a város lobogóját. Ki tegye meg a “magas” lépést? Senki más nem lehet, mint a város elsô embere. Szirbik Imrét szegedi tûzoltók emelték az égbe, sokan figyelték, amikor az autó kosara elrugaszkodott a földtôl, mind magasabbra emelkedett a torony magasságában, ott fent pedig a szél próbálta megnehezíteni a munkát. Meg is álltak az emelkedésben, a kosár valamivel lentebb ereszkedett, a földön bámészkodók már-már feladják a zászlóbontás reményét, de nem, némi oldalazással elérték a csúcsot: egy pillanat és kibontja a zászlót, hogy lebegtesse tovább a szeptemberi szél.
Lovas József
(Fotó: Vido)