Inyes irodalmi történetek

Titántálak

A Magyar Konyha címû gasztronómiai magazin alapításának negyedszázados évfordulóját ünnepli ez év decemberében. A budapesti székhelyû Pallas Stúdió Friss irodalmi húsok címmel 24 fiatal magyar író irodalmi falatkáit gyûjteményes, reprezentatív kivitelû kötetben tette közzé a jubileum tiszteletére, a folyóirat 275 ezres olvasótáborának, valamint a magyar konyhakultúra és ételirodalom érdeklôdô olvasóinak örömére. A kötet szerkesztôje a szentesi születésû Cserna-Szabó András kétkötetes novellista (Fél négy, 1998; Fél hét, 2001), a Magyar Konyha fômunkatársa. A kötetcímmel megegyezô novellasorozat ötlete az elôzô év elején merült föl a szerkesztôségben, és a 2000. 4. számtól kezdôdôen egy éven át közölte a lap Étel és Irodalom rovatában ifjú titánok, fiatal írók, költôk, az ifjú nemzedék (innen a címmerítés: friss húsok) kötôdéseit ételekhez, italokhoz, gasztronómiához, azzal a szándékkal, hogy újabb lendületet adjon a magyar irodalom gasztroprózájának. A Balogh Tamás Hal égszínkék szemekkel címû írásától Zilahy Péter Kantoni körkép címû írásáig a gasztronovellákból kikerekedô ételirodalmi körkép igen változatos, a történetek irodalmi íze és fûszerezése is a magyar nemzeti sajátosságokat képviseli. A többkötetes titánoktól a kötetnélküli titánivadékokig az ország minden népi és urbánus tájegységérôl származó író és költô sokféle stílusban alkot. “Van a cinikus, ötletes, elérzékenyült, érzeményeit csak azért is szégyentelenül messzire eresztô, van blôdlivel pimaszkodó, van bravúrosan a nyelvvel játszó író a csapatban, de végül is családi történetek sorjáznak, déd- és nagyapák említtetnek föl, anyukák és persze lányok, szépek, ügyesek.” – írja Bächer Iván a Népszabadság 2001. október 18-i számában. A szegvári születésû Grecsó Krisztián az igazán puha malachús titkát a gazda szerelmetes szívének fájdalmával magyarázza. A brassói születésû Orbán János Dénes a székely pizza történelmi receptjét hamisítatlan székely humorral fûszerezi, a históriánál csak az írás nyelvezete élvezetesebb. A dorogi születésû Peer Krisztián Szakállas szakácsok címû elbeszélése szerint a fôzés az egyik legnemesebb emberi férfitudomány, komoly bátorság, ihlet, koncentrációs képesség és kreativitás szükségeltetik hozzá, rejtôi stílusban értekezik a férfiagy-férfikéz-férfigyomor koordinátáiban az origó lehetséges lelôhelyérôl (stampedli, pálinkásbutykos). Csak a kötelezô szerkesztôi szerénységgel magyarázhatjuk, hogy az ifjú titánokat egybeterelô fôtitán, Cserna-Szabó miért nem szerepel egy írásával a kötetben, például az Apám hasa ciklusból, amelyet az Élet és Irodalom rendszeresen közöl. A 24 fiatal író kóstolható irodalmi falatkái, ínyes történeteinek gyûjteményes kötete tisztelgés a klasszikus magyar konyhamûvészeti és kocsmairodalmi hagyományteremtôk (Jókai, Mikszáth, Krúdy, Tömörkény) és a kortárs hagyományôrzôk elôtt. Aki meg akarja ismerni egy nép kultúrai fokát, nézze meg annak tûzhelyét! -–fogalmazta meg Jókai. Irodalmunkban talán ô volt az elsô, aki szeretett volna barátaitól, kortársaitól a terített asztallal, étkezéshez fûzôdô adomákkal és jellegzetes figurákkal a régi ízes, nemzeti karakterünkre jellemzô könyvet kiadni, de csak megvalósulatlan álom maradt. – írja a Kóstolást javalló szívbéli ajánlásában Balázs mester, az asztali örömök historikusa. Ami Jókainak nem sikerült, Cserna-Szabónak igen. Két szeplô éktelenkedik a könyv arcán: a szerkesztô a borító hátoldalán tünteti föl a szerzôségi adatokat, ennek helye a belsô címlapverzón van; a kötethez nem készült tartalomjegyzék a szerzôk és az egyes írások címének és kezdô oldalszámának föltüntetésével, ez azonban egy ifjú titánnak (ha szentesi) megbocsátható.

Bodrits István