Balázs György 70 éves

A történelem az élete

Egy titkos találkozóra gyûltek össze a történelem kedvelôi március 21-én, csütörtökön a Hegedûs László Helyôrségi Klubban. Az “ürügy” a kubikosság történetérôl szóló elôadás volt, a valódi cél azonban Balázs György, a történelemtudomány kandidátusának méltó köszöntése hetvenedik születésnapja alkalmából.

Az elôadásból az ármentesítés és a kubikosság történetérôl tudhattunk meg érdekességeket. Ennek históriája az 1840-es évek végére nyúlik vissza. Vásárhelyi Pál 1846. március 26-án nyújtotta be végleges tervezetét a Duna és a Tisza szabályozására. A Tiszavölgyi Ármentesítô Társulat létrejöttével Teleki Pál elnöklete alatt kezdôdött meg a munkálatok megszervezése, ám a tényleges szabályozás csak 1850-ben indult el, elôször a Körös, majd a Tisza rendbetételével. A nem kevés anyagi áldozattal járó munkát közadományokból és az állam támogatásából finanszírozták. Az 1850 és ’65 között végzett munkálatok azonban nem maradtak eredmény nélkül, a Tiszát százöt helyen vágták át, ezer kilométer védgátat hoztak létre, és megrövidítgették, de hajózhatóvá tették a Tiszát. A mezôgazdaságban is sok haszonnal járt a szabályozás, termôföldek, szántóföldek jöhettek így létre.

A rengeteg földmunka sok munkalehetôséget teremtett, így alakultak ki a kubikosság feltételei. A kubikos a sajátos magyar társadalom, a tôkés rendszer szülötte volt. Az elvégzett munkálatok során egymilliárd köbméter földet mozgattak meg, hatszáznyolcvanezer katasztrális hold földet tettek szántóföldé, hetvenezer kilométer mûutat és negyvenötezer kilométer vasutat építettek. Hihetetlen számok. A kubikosok kialakulása a XVIII. század derekán kezdôdô földmunkákkal, és a mezôgazdaság gépesítésével függ össze. Amikor az 1870-es években elterjedt a lókapa, sokan vesztették el munkájuk egy részét. A földmunkások elsô nemzedéke még csak részmunkában kubikolt, majd a második már a mezôgazdasági munkát is alárendelte a kubikolásnak. Többnyire az alföldi falvakból, városokból kerültek ki, Csongrád, Békés, és Jász-Nagykun-Szolnok megyébôl. 1879-ig a kubikosok központja Szeged volt, majd az árvíz után Szentes lett “a kubikosok Rómája”. A ’70-es évektôl, az urbanizáció fellendülésével lettek még inkább keresettek. Becsületes, pontos munkájuk miatt elismerték ôket, ahogy Jókai mondta: “minden munkás elôtt meghajtom a fejem, de a tiszamenti kubikos elôtt lehajtott fejjel megyek végig”.

Az elôadás után Túri Andrea igazgatónô leplezte le az “összeesküvést”, köszöntötte a hetvenéves történészt, majd a Zsoldos Ferenc Szakközépiskola amatôr színjátszói adtak elô dalokat gitárkísérettel, miközben a meghatottság könnyei is elôbukkantak a tanár úr szemeibôl. Ady Endre: Most már megállhatok címû verse után a Happy Birthday dallamaira megérkezett a torta is, majd a Honvédség és a Helyôrségi Klubok nevében Tóth Zsigmond mondott ünnepi köszöntôt. Miután átnyújtotta ajándékait, a hû társat, a történész feleségét is köszöntötték a rendezvény szervezôi, majd Balázs György mondta el beszédét.

A történelemtudomány kandidátusa 1952-ben érettségizett Makón, a Szántó Kovács János Gimnáziumban, majd Szegeden 1961-ben könyvtárosi, 1969-ben a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányai Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1977-ben a tudományos szocializmus elôadó oklevelet szerezte meg. A történelemtudomány kandidátusává 1983. március 3-án avatták. 1955 és ’69 között Makón könyvtárigazgató, majd ’69-tôl ’70-ig Mórahalmon volt általános iskolai tanár. 1970-tôl Szentesen, a 603. számú Ipari Szakmunkásképzô Intézetben tanított. 1974-ben Egerbe költözött, a Ho Si Minh Tanárképzô Fôiskola Marxista-Leninista Tanszék adjunktusa lett. 1981-ben a Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Fôiskola Szolnoki Tagozatán docens és fôiskolai tanár. 1989. augusztus elsejétôl nyugdíjas és közben, a Gazdaságtörténeti Tanszék óraadója. 1995-ben a Révai Új Lexikon kérik fel Csongrád megyei munkatársának. 1980. december 6-tól a Miskolci, majd a Szegedi Akadémiai Bizottság, ’87-tôl a Magyar Történelmi Társaság tagja. 1994-tôl a Szentesi Kinizsi TE Papp László Boksz Klub vezetôje. Kutatási területe: a Horthy-korszak, 1944–48: a parlamentáris demokrácia kora, politikai gazdaságtan, közigazgatás. Munkásságát számos publikációja teszi teljessé.

Majzik Attila