Erősödő honvédelem
A civil- és a
katonatársadalom együttműködése sokféleképpen nyilvánul meg. Iváncsik Imre,
a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem
megnyitóján több oldalról is megvilágította ezt a kérdést. Mint mondta, ennek
része a parlament működése, a köztársasági elnök, a honvédelmi bizottság, a
kormány ellenőrző-irányító szerepe. Ugyanakkor nagyon fontos szerepet töltenek
be hadseregben dolgozó hivatásosok, önkéntesek családtagjai és a
civilszervezetek is.
– Mikor működik jól egy
civil fórum? – kérdeztük az államtitkárt.
– A honvédelem vezetése úgy
gondolja, hogy nem szabad a szakemberek katonai tudását, tapasztalatát
félretéve a civil fórumokat rákényszeríteni a katonákra. Akkor működik jól egy
civil fórum, amikor közvetítő szerepet játszik a civil társadalom és a
szakemberek között, összehangolja a szaktudást, a társadalom közös
elgondolásait.
– A megnyitón új
stratégiáról is beszélt.
– Az kormány hamarosan
megfogalmazza saját nemzetbiztonsági- és az erre épülő katonai-biztonsági
stratégiáját. A filozófiánk alapvetően különbözik majd az előző kormányokétól.
Azt tapasztaltuk, hogy a csapatok az elmúlt években magukra maradtak, nagyon
kevés figyelem irányult a csapatokban folyó munkára. A jövőben minden szellemi
és anyagi energiát erre összpontosítunk majd. Odafigyelünk arra, hogy a
kiképzés rendben legyen. Jól használjuk fel azokat a normákat, amelyek
rendelkezésre állnak, korszerűsítsük a katonák fölszerelését. Tegyünk meg
mindent annak érdekében, hogy olyan együttműködési képesség alakuljon ki a
hadsereg alakulataiban, ami mind a hazai, mind a nemzetközi porondon megállja a
helyét.
– Mindez anyagi, azaz
pénzkérdés is.
– Éppen ezért szeretnénk a
költségvetést alapvetően megreformálni. Több pénzt szánunk majd a hadseregre,
szükség van egy ésszerű gazdálkodásra. Úgy fogjuk megreformálni a hadsereg
gazdálkodását, hogy mindenekfölött állónak tekintjük azt a szükségletet, ami a
csapatok, a csapatokban folyó kiképzésre szükséges. Erre programokat
fogalmazunk meg, úgynevezett „fordított maradékelvet” alkalmazunk, a forrásaink
legnagyobb hányadát az alakulatoknak adjuk, s csak a fennmaradó részt
használjuk fel a közigazgatási feladatok elvégzésére.
– Nemzeti sorskérdés lett a NATO-csatlakozás. Az
emberek hasonlóképp vélekednek az Európai Unióról is.
– Ma arról kell dönteni, hogy Európa melyik részéhez
akarunk csatlakozni. Belgium, Hollandia, Luxemburg, a hasonló kis országok
példája lebeg előttünk, avagy Bulgáriáé, vagy Jugoszláviáé? Akarunk egy
biztonságos, jól fejlett nyugati társadalom része lenni, vagy egy leszakadó,
szegényebb régióba tartozónak valljuk majd magunkat? Eljött a döntés ideje, ami
meghatározza majd a csatlakozás előnyeit az országnak. Aminek egyenes
folytatása, hogy hamarosan az Európai Unió teljes jogú tagjai legyünk.
– Egyre
többet hallani arról, hogy megszűnik a sorkatonai szolgálat.
– A következő években az a szándéka a honvédelmi
vezetésnek, hogy megszüntetjük a sorkatonai szolgálatot, hogy 2006-ban már csak
hivatásosok és önkéntesek dolgozzanak. A hadsereg szövetségeseikkel
együttműködve professzionálissá válhat. Ehhez sok mindent kell tennünk, a
feladatok között jelentős lépés lesz az illetmények felemelése. Folytatni
akarjuk a honvédségi lakások, a laktanyák építését, korszerűsítését. Azt
szeretnénk, hogy a ciklus végére a bent dolgozók számára megbecsült, és a
kívülállóknak is vonzó legyen a honvédség. Igyekszünk mindent megtenni a
katonák elismerése, a honvédelem erősítése érdekében. Egy kis létszámú, jól
szervezett, hatékonyan működő hadsereget hozzunk létre Magyarországon. Olyat,
amely egyaránt alkalmas a nemzeti követelményeknek és a szövetségesek
elvárásainak megfelelni.
L. J.