Címert kaptak

Nagytőke 1952. január 1-jétől éli az önálló közigazgatással rendelkező kistelepülések hátrányos helyzetét. A napokban fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte. Kis Nándor polgármester a jubileumi ünnepségen köszönettel illette az alapítókat, és minden nagytőkei lakost, akik szorgos munkával felépítették a községet, s otthont teremtettek a mostaniaknak.

A község kultúrházában megtartott rendkívüli testületi ülésen a polgármester elmondta, hogy a falu erejéhez mérten folyamatosan fejlődik. Az embertelen módszerek sem tudtak gátat vetni az élni akarásnak, az építőmunkának. A község ötven évvel ezelőtti megalapítása példa arra, hogy az alkotó ember életösztöne legyűrhetetlen. Köszönetet mondott az édesanyáknak, akik az elmúlt évtizedben életet adtak az itt élő embereknek, generációkat neveltek fel, s szeretetükkel összetartották a legszentebb közösséget, a családot.

– Sajnos a község iskolája az elmúlt évtizedben bezárta kapuját. Csak reméljük, hogy a következő ötven évben újra lesz iskolája a falunak. Reménységünk az is, hogy utódaink templomot is emelhetnek majd, Istennek házát, a lelkük épülésére – jelentette ki a polgármester.

Az önkormányzat, a község apraja-nagyja lelkesen készült a napra, hogy szebbé tegye az ünnepet. Az évfordulón Samu András plébános és Gilicze András tiszteletes megáldotta és felszentelte a község zászlaját, s mint önálló jelkép – Berkecz István grafikus-festő tervezésében – Nagytőkének megszületett a saját címere is. Az önkormányzat helytörténeti kiadvánnyal tette még emlékezetesebbé az évfordulót, melynek tanúsága szerint a vidék gazdag történelmi előzményekkel és leletanyaggal rendelkezik.

– Múltunk és jelenünk a jövő felelősségteljes alakítására kötelez bennünket, mindenekelőtt arra, hogy összefogással, egymás segítségével megőrizzük hagyományainkat, erőnkhöz mérten fejlesszük a községet. Hogy egykoron utódaink is ünnepelhessenek – mondta a község első embere.

Tisztelettel adózva az alapítóknak, a helyi képviselő-testület határozatban szögezte le, hogy – hagyományt teremtve – a falunapot minden évben megrendezik.

Kis Nándor az ünnepi testületi ülésen köszöntötte a község legidősebb és legfiatalabb polgárát. Ördögh István, aki májusban töltötte be a 92. életévét, gyengélkedő egészségi állapotára való tekintettel, nem tudott megjelenni az ünnepi ülésen. Jelen volt viszont a még csak három hónapos Bottyán Nóra, személyén keresztül kérte a polgármester a jövő nemzedékét arra, hogy az elődökhöz méltóan, azok eredményeit óva tegyenek meg mindent a község fejlődése, fennmaradása érdekében.

Farkas Sándor országgyűlési képviselő gyermekkorától ismeri a községet. Valaha édesapja mellett dolgozott a faluban, s mint elmondta, az ötvenéves jubileumi évfordulót fontosnak tartja a település életében. Látva az itteni emberek szorgalmát, tenni akarását, kijelentette: a községnek feltétlenül van jövője.

Egy ünnep akkor ünnep, ha azon a szomszédok is jelen vannak, jelentette ki Szirbik Imre polgármester, s mint mondta, a falu és a város ezer szállal kötődött s kötődik egymáshoz ma is. A két település – Szentes és Nagytőke – közti távolság könnyen áthidalható. A vendég egy szobrocskát hozott ajándékba, Máté István csongrádi szobrászművész alkotását. – Azt kívánom a nagytőkeieknek, hogy ez a karjait kitáró nőalak óvja meg őket minden bajtól, veszedelemtől. Nyújtson erőt és segítséget a szép napokhoz! – mondta.

A helybéli polgármestertől az ünnepség szünetében megtudtuk, a ‘68-ban épült kultúrházban igazából most kezd fölélénkülni a munka. A jól működő ifjúsági klubban szeretnék a fiatalságot minél jobban összetartani.

– Az a törekvésünk, hogy ne vándoroljanak el Nagytőkéről, bár a faluban kevés a munkahely, de azért remélem, nem olyan rossz itt az élet. Ezért is kellene az iskola – jelentette ki.

Négyesi János volt iskolaigazgató telefonon hívta fel a polgármestert, s kívánt minden jót a község lakosságának az ünnepi alkalomból. Nagyon készült az ünnepségre, ám betegsége miatt nem tudott részt venni a falunapon. Az építő iskolaigazgatót (lapunk is bemutatta őt nemrégen) a csongrádi Szekeres István követte a sorban, aki – mint hallottuk – befejezte mindazt, mit elődje elkezdett a faluban. Ő eljött ünnepelni a többiekkel, egyikük-másikuk meg is említette az óvodaépítést, ami eredetileg szolgálati lakásnak készült. „Hogy kikaptunk miatta!” – mondogatták.

A jubileumi programban Törökné Bodri Katalin és leánya, Török Katalin festők, valamint Bese László keramikus kiállítását tekinthette meg a közönség. A számos szabadtéri kulturális műsort követően hajnalig tartó utcabálban szórakozhattak a nagytőkei emberek, amit közben tűzijáték színesített.

Lovas József