A szentesi katolikus egyház 230
évvel ezelőtt, 1772-ben szervezte meg a rendszeres elemi szintű oktatást. Ez
elsősorban Szigeti István plébános érdeme volt, aki sokat tett a felekezeti
békesség megteremtéséért, a szentesi katolikusok befogadásáért és egyháza
megerősödéséért. Célul tűzte ki, hogy a reformátusokéhoz hasonló, magas
színvonalú iskolát létesít, jól képzett tanerőkkel. Több alkalommal segítségért
fordult az egyházközség kegyurához, gróf Károlyi Antalhoz, kérve a meglévő kis iskola bővítését és nívós tanítók
felfogadását. Nagyjelentőségű tervét nem valósíthatta meg, mert püspöke
1778-ban visszarendelte a nagyváradi egyházmegye kötelékébe. Utóda, Bozváry
Antal idején a kegyúr gondoskodott az iskola tantermének felújításáról. A
következő plébánosnak - Lázár
Jánosnak -
1790-ben sikerült rávennie a kegyurat, hogy a már teljesen alkalmatlan régi
iskola helyett új iskolát építtessen, mégpedig külön a fiúknak és külön a
leányoknak, ő pedig azok fenntartására hagyatékot létesített.
A katolikus gyermekek számának
folyamatos növekedése következtében egyre szűkebbnek bizonyult a Szent Anna-templommal
szembeni öreg iskola. Az egyháztanács végül 1907 júniusában elhatározta, hogy a
régi központi fiú- és leányiskola helyén egy modern, emeletes iskolát építtet.
A pénzügyi és építészeti előkészületek megtételére bizottságot nevezett ki.
1910. augusztus 28-án a fenti határozatot megerősítették, kiegészítve azzal,
hogy az építkezéshez felhasználják a kántorlakás portáját is, az új emeletes
épület földszintjén pedig bérbe adható bolthelyiségeket alakíttatnak ki.
Az iskola és bérház terveinek
elkészítésére Dobovszky József István helybeli építészt kérték fel, aki a rendelkezésre
álló területre egy alápincézett, emeletes, két traktusú saroképületet
tervezett, Erzsébet téri homlokzatán díszerkéllyel és mutatós huszártoronnyal.
A tervezőről és a közszemlére kitett tervekről a Szentesi Lap tudósítója a
következőket írta: "A központi elemi iskola és bérház terveit Dobovszky József
István szentesi műépítész, a fiatal generáció egyik legtehetségesebb és
legképzettebb tagja készítette el. Volt alkalmunk szakértőnk közbejöttével
betekintést nyerni Dobovszky terveibe. Ez az iskola csakugyan és teljesen a
modern iskola-építészet elvei szerint van megszerkesztve. Termei világosak,
szellősek és tágasak. A berendezés pedig olyan, hogy akár a főváros kényes
igényeit is kielégíthetné. Különösen feltűnik a tornaterem kiképzése, magyaros
faragású motívumaival és oly módon való megkonstruálásával, hogy kettős
céljának is kitűnően megfelelhet, s egyben az iskola díszterméül is szolgálhat."
A régi épületeket 1911 júliusában elbontották, s kiírták a
pályázatot a szakipari munkákra. A kőműves és földmunkákat a Szabó Testvérek
kőműves cége, az ácsmunkát Budai János, az asztalos munkát ifj. Szathmáry Pál,
a vasmunkát Gunst Lipót Utóda cég kapta. Az építési vonal kijelölésére október
19-én került sor, így ebben az évben csak az előkészületi földmunkák
történhettek meg. A tényleges építkezés átcsúszott 1912-re. Az év végére –
vagyis 90 évvel ezelőtt – az épület elkészült. A templom felöli szárnyának
földszintjén több kisebb üzlet nyílt: papír- és könyvkereskedés, cukorka- és
fűszerkereskedés, koporsókészítő műhely stb. Egy időben itt üzemelt a Szent Imre
Nyomda és a híres Szemán-féle cukrászda.
Az új épületet - a
többi középülethez hasonlóan - 1914 őszén katonai kórháznak rendezték be. A II. világháború
idején előbb szintén hadikórház, majd 1944 májusától a német hadvezetőség
foglalta le szálláshelyül. A háborús időszakokat az iskola nagyobb károsodás
nélkül átvészelte. 1948-ban történt államosítása után Köztársaság Téri
Általános Iskola néven működött, mivel ugyanekkor az Erzsébet teret Köztársaság
térre keresztelték. 1991-ben a tér visszakapta eredeti nevét, az iskola pedig
ismét egyházi kezelésbe került. Az intézet ettől kezdve Szent Erzsébet
Katolikus Általános Iskola néven működik.
1993-ban a városháza felöli
szárnyhoz modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Dobovszky József
István (1882-1930) építész érdemeit a katolikus egyháztanács még életében
emléktáblával ismerte el az iskola Szent Imre herceg utcai bejáratának
fogadószintjén. Ezzel szemben látható az iskola építését elhatározó és lebonyolító
katolikus egyháztanács emléktáblája, rajta dr. Uhlár István plébános-elnök és
41 tanácstag nevével. 1985-ben az Erzsébet téri bejáró job oldali falán a
Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör fából faragott emléktáblát helyezett el Drahos
István (1895-1968) grafikus, exlibrisművész, az iskola egykori tanára
tiszteletére.