Negyvenöt év a medence partján

Köszönjük Kiss Ottó!

A szentesi Kiss Ottó 45 éve, ahogy ő fogalmazta meg: szegődött el a vízilabda szolgálatába. 1957-től folyamatosan segítette a szentesi pólót. Intézőként, technikai vezetőként szervezte a mérkőzésekkel, utazásokkal, reklámmal kapcsolatos ügyeket. (És ki tudná vajon felsorolni, mi mindent még!) Meggyőződésem, hogy időnként az intézhetetlen problémák közül is begyűrt néhányat.

Kiss Ottó most nyugdíjazta magát. Szíve is figyelmeztette, önmagára több figyelmet kell fordítania. A 45 év már önmagában sem kevés. Aki látta már, hogyan kocog körbe-körbe a medence partján, alig hiszi: Ottó néhány éve már hetvenkedhet a korával. Vagyis hetessel kezdődik a szám, a születésnapi tortán.

A magyar vízilabda-válogatott és a hazai csapat gáláján hatalmas tapsvihar köszöntötte a búcsúzó sportvezetőt (lehet, hogy ezt a kifejezést kihúzatná az írásból, ha itt ülne mellettem). A találkozó szünetében Szirbik Imre polgármester őszinte tisztelettel adta át a Szentes városért kitüntetést Kiss Ottónak. Orbán István, Csongrád Megye Közgyűlésének alelnöke a megye Millenniumi Emlékérmével mondott köszönetet a négy és fél évtizedért.

A napokban pedig Kiss Ottó és családja köszönte meg, egy kisebb rendezvényen, a segítők és barátok munkáját. A főszereplő természetesen ott is ő volt, aki folyamatosan szervezkedett, hogy biztosan jól érezze magát minden meghívott.

Horváth István, a Kontavill Rt. vezérigazgatója, az egyik legfőbb vízilabda-támogató legalább 25 éve ismeri Kiss Ottót. Úgy fogalmazott: ő a jövök-megyek, intézkedek típus. A legmagasabb fordulatszámon szervező, a vízilabdáért a szívét-lelkét bármikor odaadni képes embernek látta az est házigazdáját a Kontavill vezére.

Szirbik Imre polgármester – aki elmondása szerint –, mindig szárazföldi sportokat űzött, és csak 11 évesen tanult meg úszni. Ellenben ő még kézilabdázott azon a pályán, ami a 33-as medence helyén állt. Kiss Ottó azon kevesek csapatához tartozik – foglalja össze a város első embere –, aki nélkül nincs csapat, nem lehet jól működő egyesület. Szentes vízilabdasportja nagyon sokat köszönhet neki.

Kiss Ottó első munkahelyét Egerben találta meg. Abban a városban, ahol nemcsak ma, hanem már akkor is nagy kultusza volt a pólónak. A drukkerből Szentesen már könnyen lett intéző, a vízilabdacsapat mindenese. Legszívesebben az uszoda új medencéjének átadása után megrendezett nemzetközi, ifjúsági vízilabda-találkozóra emlékezik. A Magyar-kupa megnyerését nem lehet elfelejteni. A KEK-sorozatban negyedik lett a hazai gárda, ami sok munkát, de nagyon nagy örömet is jelentett.

Kiss Ottó élete a vízilabda körül forgott. A tevékenységét a versenynaptár határozta meg. Három ember nevét említi: dr. Haraszti Ervint, dr. Rébeli Sz. Józsefet és dr. Tóth Gyulát, akik rengeteget segítettek neki.

Nyugdíjas lett a medence partján, de nem bírja abbahagyni. Szeptember közepén, a feleségével utaznak Egerbe, magánemberként. A Dobó-kupa meccseit muszáj megnézni!

Az uszodai búcsúztatón zúgott a taps, amikor elhangzott a neve. Talán el sem hitte, hogy most csak neki szól a közönség hangos szeretete. Pedig a tévedés kizárt, mert innen is, onnan is hallatszott a drukkerek kiabálása: – Köszönjük Ottó!

Sokan gondolják úgy: Köszönjük Kiss Ottó!

Kruzslicz Pál