Dr. Nyíri Antal

A szentesi nyelvjárás tudója

Dr. Nyíri Antal nyelvtörténész munkásságában jelentôs helyet foglal el a szótörténet, az önálló szavak, szókapcsolatok és szólások eredetének vizsgálata. Az 1960-as évek közepén megjelent “A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára” nem egyszer hivatkozik szómagyarázataira.

1989-ben lett a nyelvtudományok doktora a “Komplexitás és magyar nyelvtörténet (életmû alapján) címû értekezésével. Ebben élete munkásságát foglalta össze. Az értekezés tézisei jelzik a nyelvészet különbözô ágaiban végzett vizsgálatai eredményeinek egymásba kapcsolódását, mások kutatási eredményeinek megfelelô helyen való felhasználását. Nyelvtörténészként szófejtéseiben a magyar nyelvészet számára fontos hangtani, alaktani problémákat vetett fel és oldott meg, miközben a hangtörténeti alapok mellett a tárgy- és társadalomtörténeti összefüggéseket is vizsgálta. Folyamatosan figyelte az uráli nyelvészetnek az ôsmagyar nyelvi állapot kutatásában használható eredményeit.

Élete végéig kötôdött a szentesi nyelvjáráshoz. Az 1980-as években szentesi tanítványai kérésére összegezte szülôvárosa nyelvjárásáról a legfontosabb tudnivalókat. Egyetemi elôadásain gyakran innen hozta példáit. Hallgatóit is az anyanyelv tiszteletére, a nyelvjárás megôrzésére biztatta. Munkatársaival és tanítványaival való kapcsolatában egyszerre jellemezte tárgyszerûség, egyszerûség, bölcs irónia, ugyanakkor az igazság indulatos keresése és követelése.

Mészöly Gedeonnak, mesterének a nyelvtörténeti források, a szépirodalom, a népnyelv és néprajz egymás melletti vizsgálatában, a nevezett tudományszakokhoz kötôdô adattisztelô-elemzô módszerében tanítványa, majd ennek a tudományos kutatói szemléletnek egyedüli tekintélyes képviselôje lett, és maradt élete végéig. Ahogy nagydoktori értekezésében fogalmazott, munkássága szorosan kapcsolódott a szegedi stílustörténeti–etnolingvisztikai–nyelvemlékfeltáró hagyományok szelleméhez. A kötetben megjelent írásai is ebben a szellemben készültek. Munkássága másik nagy elôdjéhez, Gombocz Zoltánhoz a tôrendszer történetének összegzésében használt szempont érvényesítésével, a változásoknak a legrégebb idôktôl napjainkig tartó vizsgálatával kötôdik.

A “Szófejtések és nyelvtörténeti tanulmányok” címet viselô kötetünk az alábbi fejezetekre tagolódik: I. Nyelvtörténeti tanulmányok, II. Nyelvtörténet és finnugor nyelvészet, III. Nyelvtörténet és néprajz, IV. Szótörténet, szófejtések, szólásmagyarázatok, V. Mai magyar nyelv, Szentes népnyelve, VI. Nyelvészeti módszertan, tanárképzés és iskola.

Összeállította: Szûcs Judit