70 éves az uszoda

Az 50-es sportuszoda építése és avatása

(A Szentesi Hírlap 1932. évi tudósításai alapján.) 1932. július 15-én dr. Négyesi Imre polgármester elnökletével megtartott értekezleten döntöttek a versenytárgyalási ajánlatokról.

A kútfúrási munkálatokra Budai Bálint és társa, a medence építésére pedig Szabó László építômester adta be a legelônyösebb és legolcsóbb ajánlatot. Ezek alapján felkérték Cseuz Béla mûszaki tanácsost és Szittner Imre dr. ügyészt, hogy a szerzôdést haladéktalanul kössék meg és intézkedjenek, hogy a munkát a lehetô legrövidebb idôn belül kezdjék.

Az értekezlet pénteken volt, a munkát már három nappal késôbb, július 18-án megkezdték. Ekkor megjelentek a kútfúrók, valamint a mintegy 3000 köbméter földmunkát végzô 45 kubikus. Ôk tíz nap alatt elvégezték a rájuk bízott munkát. A medence építése két hét alatt befejezôdött. Beépítettek 250 köbméter betont 1250 kg vasat.

Augusztus 30-án már feltöltötték a medencét. Budapestrôl úszóedzô érkezett, hogy néhány napig edzést vezessen a szentesi versenyzôknek. Matyó Sándor városi fôkertész kapott megbízást a parkírozási tervek elkészítésére.

Farkas Béla dr. fôispán a Kurcára csónakázót képzelt el, mert “mily nagyszerû volna, ha a közönség fürdés után csolnakázással szórakozna.” Nem kevésbé érdekes terve volt, hogy használják télen a medencét jégpályának, mert a félméteres jég nem árthat a betonmedencének. Ô volt a strandfürdô zászlóvivôje. Nála született meg a nagyszerû gondolat, minden kétségeskedés közepette dolgozott fáradhatatlanul azzal a hittel, hogy munkájával embertársai javát szolgálja.

Sok nyugtalanságot oszlattak szét azzal, hogy közölték a belépôk árát. A 30-40 filléres fürdôjegynek a gyermekek csak a felét fogják fizetni. Az akkori újság így fogalmazott: A szegény néposztály részére filléres fürdôt csinálnak. Nagyon nemes, szociális érzékrôl tanúskodó elgondolás s nem hisszük, hogy bárki is ellenezné.

Az uszodaépítéssel kapcsolatos költségek jelentôs részét Lázár Andor dr. országgyûlési képviselô hathatós közbenjárásával az Országos Testnevelési Tanács (OTT) biztosította, összesen 21 ezer pengô értékben. Ehhez a város képviselô-testülete 12 ezer pengôt szavazott meg, az építési területet pedig ingyenesen felajánlotta.

Az uszoda kezelésére az ún. kisuszoda bérlôjét, Labádi Ferencet akarták felkérni, de végül önállóan üzemeltették. A családi kötôdés késôbb megvalósult, mert a 40-es évek végén és az 50-es évek elején Labádi Ferenc leánya, mindenki által szeretett Jutka néni volt az úszómester, aki Horváth László tanár úr, ismertebb nevén Rozoga édesanyja volt.

1932. szeptember 4-e szép ünnepnapja volt Szentesnek. Egy nevezetes nap volt az, mert mindenki örült, hogy egy egészségügyi és sportintézményt avattak és adták át hivatásának, amit mindenki szeret. Az emberek elfelejtették bajaikat, megszûnt közöttük minden ellentét s egy nagy nemzeti gondolatban összeforrva örültek és ünnepeltek.

Ezen a napon már dél óta hullámzott a tömeg. Fél 3-kor már zsúfolásig telve voltak az erre az alkalomra épített páholyok és tribünök. Az úszók, mintegy 120-an külön tribünön helyezkedtek el, köztük 8 országos bajnok. Három óra elôtt néhány perccel megérkeztek az elôkelôségek, a cserkészzenekar részérôl felhangzott a Himnusz, majd Négyesi Imre dr. polgármester nyitotta meg a felavató ünnepséget. Elsôsorban köszönetet mondott Lázár Andor képviselô úrnak, Farkas Béla dr. fôispánnak és Csergô Károly dr. alispánnak.

Homonnay Tivadar a MUSZ elnöke az egész magyar úszótársadalom nevében köszöntötte e nemes város nemes közönségét. Kívánta, hogy legyen ez az uszoda közegészségügynek és sportnak mindenkori meleg otthona. Kitüntetést adott át Négyesi Imre polgármesternek, Csergô Károly dr. alispánnak, Lakos István dr. fôjegyzônek, Cseuz Béla mûszaki tanácsosnak, Argényi Sándor bankigazgatónak, a Sportuszoda Rt. igazgatójának, Kálmán Géza testnevelô tanárnak és a tervôk Mattyók Aladárnak.

Beszédét az alábbi szavakkal zárta:

“Ebbe a medencébe sok kiváló fiatalember és úrleány/sportlady szálljon be és jöjjön ki s meg vagyok gyôzôdve arról, hogy városunknak, szülôföldjüknek, nemzetüknek sportszeretetükkel, küzdeni akarásukkal mind nagyobb és mind több dicsôséget fognak hozni. Adja Isten, hogy így legyen.”

Lázár Andor dr. országgyûlési képviselô, az OTT elnöke a korábban említetteken kívül kiemelte Kádár Árpád gazdasági tanácsos Szittner Imre dr. ügyvéd, Csák Béla dr. tiszti fôorvos és Piti Péter gazdasági tanácsnok sikeres munkáját, majd az alábbi szavakkal adott engedélyt a strandfürdô megnyitására:

“Az uszodára az Úristen napja süt le rá s most, amikor abban a boldog tudatban, hogy jót cselekdtünk, átadom az uszodát rendeltetésének, kérem a magyarok Istenét, adja áldását erre a munkára, bôséges kegyelmét arra a nemzedékre, amely hivatva van arra, hogy azt, amit apáik elvesztettek, törhetetlen akaraterôvel visszaszerezték és újra dicsôvé és naggyá tegyék.”

Háromnegyed 4-re lett vége a felavatási ünnepségnek s kezdôdött az országos úszóverseny, az elsô szentesi verseny. Ezzel bevonult Szentes az úszósportba.

Fehér I. István kerületi elnök, versenybíró irányítása mellett folyt le a verseny. Az elsô rajtot lefényképezték. A bíró sípjelére az indító lecsapta a piros zászlót, mire öt gyerek ugrott a vízbe. Két szôke között nagy küzdelem volt, végül a szôkébb nyert. Ô pedig nem volt más, mint Zsoldos Ferenc, aki jelenleg nyugdíjas sebész fôorvos.

A gyôztesek nagyon szép tiszteletdíjakat vehettek át, így többek között ezüst stopperórát, ezüst órát, ezüst karkötôt, ezüst hamutálcát, ezüst ceruzát. A legjobb szentesi úszó, Szittner Lajos ezüst serleget kapott.

A szentesi versenyzôk névsora: Huszák Elemér, ifj. Zsoldos Ferenc, ifj. Zsoldos Géza, Nittinger László, Fenyvesi György, Wolf Károly, Fodor István, Gyurinovics Dezsô, Bárdos Pál, Balázs Bálint, Rónai Imre, Vándor László, Bartha László, Révész Endre, Volentin Imre, Borbás Miklós, Borbás Árpád, Szabits László, Kátai P. István, Sájermann Tibor, Pölöskei Zoltán, Szlovák Gyula, Simon Tibor, Berceli Sándor, Füsti M. Kálmán, Szabó Ferenc, Cseuz László, Pardy István, Szittner Antal, Kôszegi Ferenc, Bartha Antal, Rágyánszki Sándor, Tary Miklós, Brüll György, Szittner Lajos, Brandt Ervin, Lakos Ferenc, Kádár Árpád, Lukács Dezsô, Kovács Pál, Hankó Endre, Géci László, Cseuz Piri, Szuóittner Piroska, Zsoldos Bulica, Négyesi Kató, Tegzes Edit, Szántai Piroska, Argényi Csibi.

A verseny hangosításáról Wellisch Imre kereskedô gondoskodott, aki lehozatta Budapestrôl a Philips gyár magafonjait.

Bemutató vízipóló mérkôzés fejezte be az érdekes versenyt. A Szegedi Úszó Egyesület csapata 4–1-re gyôzött az Orosházi Úszó Egylet csapata ellen.

A verseny befejezéséül a cserkészzenekar eljátszotta a Hunyadi indulót és a többezer fônyi közönség egy szép nap emlékével gazdagodva, teljes megelégedettséggel távozott a versenyrôl.

Cseuz László