Kiállítás a paprika jegyében
Csongrád megye, benne a szentesi táj nagyon alkalmas arra, hogy Kertmagyarországnak nevezzük, mi több megvalósítsuk ezt a gondolatot. Munkával, sok önuralommal, szorgalommal. Mi, pedagógusok pedig azzal, hogy olyan gyerekeket oktatunk, akik bebizonyítják, hogy kertészek és megvalósítják Kertmagyarországot.
A fenti gondolatok dr. Csikai Miklósnénak, a Bartha János Kertészeti Szakképzô Iskola igazgatójának szavait idézik. Akitôl megtudtuk, az idei, sorban 11. “Kertmagyarország felé” kiállítást a paprikatéma köré csoportosították. Mint mondta: a leghíresebb szentesi zöldségnövény köré, melynek nemesítése
dr. Szalva Péter nevéhez fűzôdik.– Minden évben kertészeti, az iskolával kapcsolatos témát keresünk. Ez annyit jelent, hogy valamit kiválasztunk az általunk oktatott tantárgyak vagy növények közül, és a szakmai elôadókat ebben a témában kérjük föl. Hozzá a virágkötészeti alkotásokat is, a virágkötô versenyt, amit tanulóink számára írunk ki – mondta az igazgató.
Idén ez a paprika volt. A diákok szépen, jól használták föl a paprikát, mint növényt, motívumot. Egy részük fűszerpaprika-füzéreket készített, volt tanuló, aki egy kosarat rakott meg paprikával és azt tette föl a kerékpárra. Nagyon ötletesek voltak. Mellettük az elôadások nagyon jól szolgálták azt, hogy a hallgatóság a paprikáról minél többet megtudjon. A technológiai fogásokat is. A közönség pedig nagyszerű kiállítást láthatott. Az összesített verseny gyôztese Hegyi Krisztina lett. A második Kôrösi Ágnes, míg a bronzérmes helyezést Laki Erzsébet szerezte meg. (folytatás a 3. oldalon)
Szirbik Imre polgármester köszöntôjében a hagyományokról szólt. Gondolatait így kezdte: bolgárok jöttek, akik letelepedtek, elhozták zöldségkultúrájukat, öntözési technikájukat. Mi ezt bolgárkertészetnek hívjuk, innentôl kezdve azonban szentesi kertészetként ismerôs. Nagyon sok szentesi család élt és szeretne tisztességgel megélni belôle. Tudást, tapasztalatot, kellô alázatot, verejtékes munkát kíván., eredményeit a közel ötven céget és magánszemélyt megmozgató kiállítás mutatja be.
Dr. Wallendums Árpád, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fôosztályvezet
ô-helyettese elmondta, néhány évvel ezelôtt, amikor a szaktárca átvette az iskolát, a minisztérium vállalta, hogy az intézményben ismert eddigi hagyományokat megtartja. A tavalyi és az idei kiállítás alapján elmondhatjuk, jó döntés volt. Így lehetôsége van az iskolának bekapcsolódni nemcsak a magyarországi, hanem a nemzetközi tevékenységbe is. Egyik példája, a héten több tanár, diák utazhat Németországba európai versenyre. Az a munka, amely 62 éve az intézmény falai között folyik, valóban a várost, a környéket, a magyar mezôgazdaságot szolgálja. Sok tehetséges ember kerül ki az iskola falai közül.Farkas Sándor országgyűlési képviselô beszédében annak a véleménynek adott hangot, hogy a szakemberek számára mindig nagyon fontos, hogyan tudunk továbblépni, fejlôdni. “A Kertmagyarország felé nevet olvasva a rendezvény átfogó címeként, azért elszomorodo
m. A negyvenes évektôl akarunk oda eljutni. A mai napig nem sikerült. Nem hiszem, hogy a csatlakozás számunkra mindent megold majd. Elôször házunk táján, a saját gazdaságunkban kell megoldani mindent, utána várhatjuk az elismerést, amit megkapunk majd. Csak eredményes munka vezethet oda” – jelentette ki az országgyűlési képviselô.Dr. Biacs Péter helyettes államtitkár (FVM) megnyitó beszédében kitért arra, hogy Szentesen nagy hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek.
– Bartha János nagyszerű feladatot látott el, amikor hozzákezdett egy ilyen iskola felállításához. Nagy szerepe van abban, hogy itt, Szentesen virágzó kertgazdaságot alakíthattak ki. Az iskola nagyon
jó úton jár. Fontos, hogy a piac ismerje el tudásunkat, annak eredményeit. Szentgyörgyi Albert talán éppen a szentesi paprikából indította el tudományos munkásságát. Errôl a tájról származott. Fölfedezte a magyar föld gyümölcsét – mondta az államtitkár, majd még hozzátette: – A minisztérium támogatni fogja a rendezvényeket, a folytatás pedig sok-sok évig adjon lehetôséget a szeptember végi sikeres találkozókra.Lovas József