Csak a szépre emlékeztek

 

Az ötvenéves kollégium köszönti volt diákjait. A felirat a Terney Béla Középiskolai Kollégium étkezdéjében volt olvasható. Ahol végülis sokan összegyűltek a hívó szóra.

 

Földi Vilmos nyugdíjas kollégiumi igazgató, a Kollégium Baráti Kör elnöke közel száz volt kollégistát köszönthetett a napokban. Örömmel jegyezte meg, ekkora létszámmal még soha nem vettek részt volt kollégisták a rendezvényen. Szólt az intézmény baráti körének megalakulásáról. Mint elmondta, a volt kollégisták első találkozója ’94. november 18-án a Terney-napok programja keretében szerveződött. A hagyományteremtő szándék zöld utat kapott. Az 1952-ben alakult kollégium azóta segítő szándékkal áll mögöttük.

 

Mit adott a kollégium emlékekben, hangulatban? Nevelőtanárként dolgozók emlékeztek erre. Mindannyian büszkék kollégiumukra, s a kollégium is büszke rájuk. Ami különlegességnek tűnik: volt kollégisták rendeztek már húszéves érettségi találkozót az intézmény falai között. A nyugalmazott igazgató elmondta: az a közel 41 volt kollégista nagyszerű eredményekről, szívet melengető élményekről számolt be akkoriban. A jóra, a szépre emlékeztek, hiszen az évek távlatából megszépülnek a dolgok.

 

Boros István titkár a nyolc éve alakult baráti kör működéséről szólva elmondta, az első felkérésre 45-en mozdultak a hívó szóra, ám a tagság létszámát tovább szeretnék bővíteni. Kétévenként találkoznak. A rendelkezésükre álló kevés pénzből támogatást nyújtanak a rászoruló kollégistáknak. A titkár kérte is a tagságot, a jelenlévőket, minél többen lépjenek be a körbe, segítsék a civil szerveződés, a kollégium munkáját.

 

Mátéffy Zoltán címzetes és immáron nyugdíjas igazgató sok időt töltött közös fedél alatt a jelenlévőkkel. Köszöntőjét követően elmondta:

 

– Az elmúlt közel negyven évben, amit itt eltöltöttem, jó néhány kollégát búcsúztattam el, kívántam szép nyugdíjas éveket nekik, ezalatt bennem az utolsó pillanatig föl se merült, hogy egyszer majd én is nyugdíjasként közéjük tartozom majd. Még az idén nyáron sem. Szeptember elsején már nem kellett bejönnöm az első megbeszélésekre. Furcsa állapotba kerültem. Aminek végül is lehet örülni. Emlékezem, kapaszkodom beléjük, elengedni nagyon nehéz, és amíg fogják a kezem én is fogom, hiszen addig maradok fiatal lélekben. Kellemesen gondolok vissza a kollégiumi esztendőkre.

 

A kollégium jelenlegi helyzetéről Takács Pál igazgató számolt be. A legfiatalabb igazgatóként emlékezett az elődökre, emléklapot nyújtott át Földi Vilmos, Mészáros Júlia és Mátéffy Zoltán nyugdíjas igazgatóknak. Szólt az elmúlt tíz évben kialakított hagyományos rendezvényekről, a gólyatáborról, a Terney-napokról, a Mozdulj!-ról. Elképzelésekről. A testvérkollégiumokról, melyhez hamarosan jelentkezik a tizedik: Csongrád.

 

A hozzászólásokat vacsora követte, majd a beszélgetés, a zene vette át a főszerepet a rendezvényen. Ez utóbbit Pintér Tamás, a kollégium diáktanácsának ifjú elnöke szolgáltatta.

 

L. J.