Tasnády Antal a számára kedvező miniszteri döntés megérkezése után nyomban
közgyűlést hívott össze az 1892. évi költségvetés megvitatására. A december
30-án egtartott ülés rendkívül viharos légkörben folyt le. Már a november
12-i közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése során heves vita alakult ki,
mivel az úgy tüntette fel az ülés feloszlatását, mintha az a képviselők
egy részének indokolatlan zaja és rendetlensége miatt vált volna szükségessé.
Sima Ferenc a jegyzőkönyv ezen szövegezése ellen tiltakozott, s
követelte annak módosítását. A polgármester erre kijelentette, hogy a
jegyzőkönyv hűen van szerkesztve, nincs ok a módosítására. Közbekiabálásokkal
tarkított szóváltások után a többség akaratára kiegészítési záradékkal
látták el a kifogásolt jegyzőkönyvet.
A feszültség tovább nőtt, amikor felolvasták a polgármesteri választást
megerősítő BM határozatot. Sima Ferenc indítványozta, hogy vegyék tudomásul
a döntést, de a jegyzőkönyvben adjanak kifejezést sajnálatuknak. Ezzel
szemben Kristó Nagy István azt kívánta, hogy a közgyűlés örömmel vegye
tudomásul a miniszteri határozatot. Tasnády a vita megelőzése végett kijelentette,
hogy a határozat semmilyen irányú kommentálását nem engedélyezi, azt a
felsőbb szerv iránti kötelességből egyszerűen tudomásul kell venni.
Több képviselő hozzá akart szólni a tárgyhoz, de a polgármester megvonta
tőlük a szót. Erre óriási hangzavar közepette követelni kezdték Sima indítványának
szavazásra bocsájtását. Ezt a polgármester kategorikusan megtagadta, figyelmeztetve
a képviselőket, hogy a további rendbontás esetén felfüggeszti az ülést.
Válaszként többen kijelentették, hogy addig semmiféle ügyet nem hajlandóak
megtárgyalni, amíg az indítvány nem kerül szavazásra. Tasnády beváltotta
fenyegetését; az ülést fél órára felfüggesztette.
A kényszerszünetben a képviselők nagy meglepetésére szuronyos csendőrök
szállták meg a közgyűlési terem folyosóját. Ez csak olaj volt a tűzre.
A tárgyalás folytatása előtt Sima Ferenc és dr. Szánthó Lajos képviselők
meginterpellálták a polgármestert a csendőrök felől, kijelentve, hogy
azok megjelenését ők az alkotmányosan biztosított szólásszabadság megfélemlítéssel
történő elnyomásának tartják. A polgármester közölte, hogy a csendőröket
ő rendelte oda, mert a rend érdekében ezt szükségesnek vélte. Különben
- tette hozzá cinikusan Tasnády - eljárását nem köteles megindokolni,
azért egyedül a lelkiismeretének tartozik felelősséggel.
Mivel Sima szünet előtti indítványát a polgármester továbbra sem volt
hajlandó szavazásra bocsájtani, a közgyűlés óvását fejezte ki az elnöki
erőszakoskodás miatt. Csak ezek után kerülhetett sor a városi költségvetés
megvitatására. Azaz csak kerülhetett volna, ugyanis Sima Ferenc számos
ok felsorolása után kijelentette, hogy még általános tárgyalás alapjául
sem fogadja el az előterjesztett költségvetést. "A közgyűlés többségének
választási jogán dr. Tasnády Antalnak polgármesterré választásával oly
csorba ejtetett - állapította meg Sima -, hogy annak kezébe nem hajlandó
letenni a város anyagi érdekeinek kormányzatát." Ezért indítványozta,
hogy a közgyűlés a "polgármester iránti bizalmának teljes megtagadása
jeléül" általánosságban se fogadja el tárgyalás alapjául a költségvetési
előirányzatot.
Az indítvány élénk vitát robbantott ki. A többség hajlott annak elfogadására,
még azon az áron is, hogy a belügyminiszter feloszlatja a képviselő-testületet
és kormánybiztost küld a város nyakára. Tasnády hívei természetesen a
költségvetés tárgyalás alá vétele mellett érveltek. A körülményekre való
tekintettel a polgármester név
szerinti szavazást rendelt el. Ennek eredményeként Sima Ferenc indítványát
54:38 arányban elfogadták, ezáltal a polgármesterrel szembeni bizalmatlanság
határozati erőre emelkedett.
Labádi Lajos
|
