A polgármester személye elleni küzdelem elhúzódása egyre érzékenyebben
kihatott a város ügyeinek intézésére. 1892 tavaszán a város még mindig
nem rendelkezett jóváhagyott költségvetéssel, mivel a képviselő-testület
a Tasnádyval szembeni bizalmatlanság miatt február végén újból elutasította
a költségvetési tervezetet. A viszálykodás következtében megszaporodtak
a szabálytalanságok. A képviselő-testület működése teljesen rendszertelenné
vált; hetek, sőt hónapok teltek el összehívása nélkül. Emiatt a tanács
számos törvénybe ütköző intézkedésre kényszerült. Az év elején elmaradt
a szokásos polgármesteri beszámoló, nem került sor a virilis névjegyzék
kiigazítására. Ez utóbbi is akadályozta a határozatképes közgyűlés összehívását.
A főispáni hivatalvizsgálat számos kifogást talált, s több tisztviselő
ellen fegyelmi eljárást indított.
Az 1892. július 7-i rendkívüli közgyűlésen Balogh János - ekkor már Szentes
város országgyűlési képviselője - érthetetlennek találta, hogy a feltárt
hivatali hanyagságokat a főispáni vizsgálatnak kellett kiderítenie, holott
az a polgármesternek, mint hivatalfőnöknek lett volna a kötelessége. Tényként
szögezte le, hogy a városi adminisztráció színvonala az elmúlt időszakban
észrevehetően romlott; ezért a polgármestert tette felelőssé. Kötelességmulasztással
vádolta meg, amiért a szabályrendelet előírásai ellenére nem tartott számonkérő
széket a hivatalok ellenőrzésére. Végezetül indítványozta, hogy a közgyűlés
azonnal alakítsa meg a számonkérő széket, és bízza meg valamennyi hivatal
megvizsgálásával. Tasnády polgármester visszautasította Balogh vádjait,
és a számonkérő szék megalakítására vonatkozó indítvány tárgyalását nem
engedélyezte. Sima Ferenc csatlakozott a Balogh által elmondottakhoz,
de a maga részéről a számonkérő szék helyett egy különbizottság azonnali
megalakítását indítványozta. Mivel a polgármester ezt sem engedélyezte,
Sima ügyészi véleményt kért. Burián Lajos ügyész kijelentette, hogy a
közgyűlésnek jogában áll a hivatalok megvizsgálására bizottságot alakítania.
Az ügyészi vélemény ellenére Tasnády megtiltotta a kérdés további tárgyalását.
Sima Ferenc tiltakozott a polgármesteri erőszak miatt, majd - mivel Tasnády
makacsul kitartott elutasító álláspontja mellett - bejelentette, hogy
a következő közgyűlésen indítványozni fogja a polgármester felfüggesztését.
Erre július 12-én került sor. A kedélyek már az ülés elején pattanásig
feszültek, ugyanis kiderült, hogy az előző közgyűlésről felvett jegyzőkönyv
teljesen eltorzított formában tartalmazza a történteket. Emiatt a hitelesítést
megtagadták és a jegyzőkönyvet újraszerkesztésre visszaadták a főjegyzőnek.
Ezek után olvasták fel Sima Ferenc és társainak indítványát, amely arra
irányult, hogy a közgyűlés - a hivatalos kötelesség gyakorlásának elmulasztása,
a város erkölcsi és anyagi kárára elkövetett önkényes és törvényellenes
eljárása miatt - mondja ki Tasnády Antal polgármester ellen a fegyelmi
eljárás megindítását, és rendelje el hivatalából való felfüggesztését.
Az indítvány mellett és ellen többen szót emeltek, végül az elnöki teendőket
ellátó Nagy Imre tanácsnok név szerinti szavazást rendelt el. Ennek eredményeként
- 63:59 arányban - határozatilag kimondták Tasnády polgármester felfüggesztését
és ellene a fegyelmi eljárás megindítását. Egy héttel később Burián Lajos
ügyészt helyettes polgármesterré választották, aki július 28-án ténylegesen
átvette a város ügyeinek irányítását.
A polgármester eltávolítása fölött érzett öröm korainak bizonyult. Csongrád
Megye Közigazgatási Bizottsága ugyanis augusztus 16-án kelt végzésével
megsemmisítette a városi közgyűlés Tasnádyval szemben hozott határozatát,
s a polgármester ellen elrendelt fegyelmi eljárást - hivatalába leendő
azonnali visszahelyezése mellett - beszüntette. A közgyűlés fellebbezett
a határozat ellen, de a belügyminiszter szeptember 10-én kelt rendeletével
helybenhagyta a KIB végzését. Erre hivatkozva az új alispán - dr. Csató
Zsigmond - visszahelyezte hivatalába Tasnádyt, aki szeptember 28-án ismét
megkezdte működését.
Említést érdemel, hogy a jelzett időpontra jelentős változások következtek
be Csongrád vármegye vezetésében. A sokat támadott Stammer Sándor alispán
- egészségügyi okokra hivatkozva - 1892 márciusában benyújtotta lemondását.
A megyebeli botrányok szaporodása miatt Zsilinszky Mihály főispán - a
miniszterelnök fölszólítására - szeptember végén szintén lemondott hivataláról.
Utódául ideiglenes jelleggel Tallián Bélát nevezték ki. Tasnády Antal
azonban továbbra is a helyén maradt.
Labádi Lajos
|