Az 1895. október 25-én megtartott megyei képviselőválasztás az ellenzék győzelmével végződött, bár a tervbe vett átütő siker, az abszolút többség megszerzése elmaradt. Szentesen a négy választókerület közül háromban az ellenzék győzött, egyben vegyes eredmény született. A dorozsmai kerületben csupa ellenzéki lett megválasztva, ellenben a szegvári és a tápéi kerületben a kormánypárt megtartotta pozícióját, ezekben az ellenzéknek csak egy-egy mandátumot sikerült elnyernie. Csongrádon, ahol biztos ellenzéki győzelem volt várható, a választást a belügyminiszter táviratilag felfüggesztette. A választások eredményét a pártok eltérően értékelték. A Szentesi Lap megállapította, hogy az ellenzék győzelme jelentős, de nem teljes. Számításai szerint az eddig megválasztott 37 megyebizottmányi tag közül 13 a kormánypárthoz, 24 pedig az ellenzékhez tartozik. Biztosra véve, hogy a 13 csongrádi mandátumot az ellenzék nyeri el, a végeredmény várhatóan 37:13 lesz az ellenzék javára. A Szentes és Vidéke ugyanakkor azt írta, hogy a megyepárt teljes elégedettséggel tekinthet vissza a választások eredményére. Belátta, hogy az ellenzék négy, a kormánypárt pedig csak három kerületben győzött, de számítása szerint a megválasztott 37 képviselő közül 15 a kormánypárti, és csak 22 az ellenzéki, szemben a Szentesi Lap állításaival. Vadnay főispán részletesen tájékoztatta Perczel belügyminisztert a megyei választások eredményéről, kiemelve, hogy "nagyobb sikert értünk el, mintsem az ellenzéknek, melyhez Szentes város egész tisztikara is tartozik, mérhetlen agitációjával szemben várhattunk." Becslése szerint a választási eredmény folytán a kormánypárt 30-40 szótöbbséggel rendelkezik a megyegyűlésen az ellenzék felett. "Ez a közgyűlési többség - jelentette ki Vadnay - lehetővé teszi most már, hogy amitől eddig az ellenzéki sajtó lármája miatt kellett óvakodnom, kellő erélyt és következetes szigort alkalmazzak a községi közigazgatás terén is, hol az ellenzék vezérei, különösen az utóbbi három év óta, a közvagyon látható kárára garázdálkodnak." Tudatta a miniszterrel, hogy az elkövetkező napokban behatóan meg fogja vizsgálni Szentes város ügykezelését és háztartását; s biztosra veszi, hogy a vizsgálat alkalmával a városi közvagyon hanyag és rendetlen kezelésén felül, egy csomó egyéb visszaélésről kell majd lerántania a leplet. Az ügy kapcsán számít az ellenzéki sajtó újabb támadásaira, de - szögezte le a főispán - "a szigor alkalmazásának ideje múlhatatlanul elérkezett." A szentesi adminisztráció főispáni vizsgálatára, amelynek indítéka és tendenciája az előzmények ismeretében eléggé egyértelmű, 1895. november 5-én került sor. A vizsgálatot végző megyei küldöttség megjelenése nem okozott különösebb meglepetést, mivel napok óta szóbeszéd tárgya volt, hogy a főispán ráncba akarja szedni az ellenzékhez tartozó városi tisztviselőket, s ebből a célból megvizsgálja a városi ügykezelést. A "váratlannak" szánt vizsgálat lefolyásáról a Szentesi Lap az alábbiakban számolt be: "A vizsgálat tendenciáját világosan mutatja az a tény, hogy a gutgessint (a felsőbb hatóságok részéről feltétlenül megbízhatónak tartott) tisztviselőknél alig töltött a főispán néhány percet, s mindent rendben talált; míg azoknak, akik vagy nyíltan az ellenzékhez tartoznak, vagy legalább nem talpnyaló pákulicok - órákat szentelt, és hivatalos működésükben igyekezett fölfedezni azt a csomót, amit a kákán szokás keresni. A különös szigor még nem volna baj, az a közérdeknek is megfelel. Ám a főispán fellépését nem a tapintat, az erély és szigor, hanem a bosszúvágy, a gorombaság és a terrorizmus jellemezte." Labádi Lajos <<< Vissza