Kerek évfordult ért meg Földi Vilmos nyugalmazott kollégiumi igazgató. A Vili bácsi. Sokan így szólítják, pedig csak hetvenéves. Nem látszik annyinak. Mégiscsak igaz lehet a mondás, aki fiatalok között éli le élete nagy részét, az nem öregszik meg. Vagy csak nagyon sokára. Reméljük, Vili bácsira mindez ráillik majd. Kevermesen született 1933. február 26-án. Iskoláit is a településen kezdi, majd Makó és Szeged következik. A Radnótiban érettségizik, majd a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán szerez magyar-történelem szakos tanári oklevelet, majd később ugyanott a JATE pedagógiai előadó szakát végzi el. Hogy Szentesre kerül, tanít a Köztársaság téri Általános Iskolában, a Horváth Mihály Gimnáziumban, pedagógusi pályája azonban zömmel a mai nevén Terney Béla Középiskolai Kollégiumhoz kötődik, ahol nevelőtanári és igazgatói beosztásban dolgozott. 1994-től nyugdíjas. Mátéffy Zoltán későbbi igazgatót (ma már ő is nyugdíjas) Földi Vilmos csábította át a Felsőpárti Általános Iskolából. Így emlékezik: - Fiatalemberek voltunk, vidámak és bohémek egy kicsikét. Bár az akkori kollégiumi élet sokkal másabb volt, keményebb egy picit, sok svonatkozásban nehezebb. Földi Vilmos szerette a sportot. Mindent megtett annak érdekében, hogy a diák sportolhasson. Maga is rendszeresen teniszezett, később úszott. Ennek megfelelően a sportnak mindig helye volt a kollégiumban. Nem lehetett kihozni a sodrából igazán. Vidám, kiegyensúlyozott ember volt, igaz, időnként kemény és talán még goromba is, a harag nála egy-két óráig tartott. Nem volt bosszúálló, azon volt, hogy jó kapcsolatot alakítson ki úgy a gyerekekkel, mint a felnőttekkel. - Mindazoknak, akik nem csak pihenni vágytak óráin, azoknak teret engedett. Elmondhatom, minden "őrült" ötletemet támogatta. Lelkesedett vele, együtt csináltuk a dolgokat. Olyan vezető volt, aki engedte a beosztottjait dolgozni. És igyekezett honorálni is azt, aki dolgozott. Kollégáit maximálisan támogatta. - Nehéz dolga volt, akadtak válságos időszakok az életében. Amikor lejárt a mandátuma, nem pályázott, nem kapott új megbízatást. Mint nevelő ment nyugdíjba, majd utána nyugdíjasként dolgozott tovább. Mindennek ellenére kellemes hangulatban váltunk el, azóta is minden rendezvényünkre elvárjuk. - Tevékeny ember, sokat ír, szinte minden rendezvényen ott van. Jellegzetes humora, a vidámsága, a derűje, ami sok betegségen átsegítette, a nehéz helyzetekben sem hagyta el. Hogy tudott ilyen lenni? Örök titok marad - mondja az emlékező, majd hozzáteszi: mindig is szívén viselte a kollégium sorsát. A '90-es évek közepe táján megalakult Terney Béla Középiskolai Kollégium Baráti Körének elnökévé választották. Védnöke a Terney-hétnek. Azt mondja, amíg az ereje engedi, segít. Kerek évfordulót ért meg Földi Vilmos nyugalmazott kollégiumi igazgató. A hetvenedik esztendejébe lép. Nem látszik annyinak. Mégiscsak igaz lehet a mondás, aki fiatalok között éli le élete nagy részét, az nem öregszik meg. Örökifjú marad. Isten éltesse, Vili bácsi! Lovas József

<<< Vissza