Képünkön: Tisza Kálmán miniszterelnök A félreérthetetlen elutasítás ellenére Szeged nem adta fel a küzdelmet. Céljának elérése érdekében kísérletet tett arra, hogy a községeket a megye határozata ellen hangolja. Próbálkozása részben eredménnyel járt, ugyanis felhívására 6 Csongrád megyei község (Algyő, Csany, Horgos, Kistelek, Mindszent és Tápé) Szeged székhelységét pártoló határozatot hozott. Ezekre támaszkodva újabb felirattal fordult a belügyminiszterhez, kérve a székhelynek Szegedre helyezését. Tisza Kálmán a folyamodványt leküldte megvitatásra a megyéhez. A megye közönsége ezúttal is hű maradt korábbi határozataihoz. Élesen elítélte Szegednek a megye létérdeke ellen tett példátlan lépéseit; a befolyásolt, félrevezetett községeket pedig keményen megrótta alkotmányos jogérzetük gyengesége miatt. Néhány hónap elteltével a miniszterelnök-belügyminiszter leiratot intézett a megyéhez, amelyben felszólította a vármegye közönségét, hogy a székhelykérdést vegye újra napirendre és a végleges döntésről tegyen jelentést. A megyei közgyűlés 1878. március 20-án tárgyalta a rendeletet. Határozatilag kimondta, hogy a székhely kérdését többé nem hajlandó napirendre tűzni, mégpedig azért nem, mert az azzal kapcsolatos álláspontját több határozatában olyan világosan kifejtette, hogy "e részbeni megállapodását pótolni, vagy abból valamit visszavonni teljességgel nem hajlandó, sőt annak minden egyes pontjához ma is szilárdul és tántoríthatatlanul ragaszkodik". Kimondta továbbá, hogy a székhelynek Szentesre való áthelyezését a megye közönsége - tekintettel arra, hogy az e tárgyban keletkezett, s a belügyminisztériummal szabályszerűen közölt határozataira a kormány a felterjesztéstől számított 40 napon belül érdemileg egyáltalán nem nyilatkozott - a törvény előírásai értelmében jogérvényesnek és végleg eldöntöttnek, ezzel kapcsolatos határozatát pedig végrehajthatónak tekinti. Ennek értelmében nyomban intézkedéseket tettek az új székház felépítése körüli teendőkre nézve, s ezekről tájékoztatták a belügyminisztert. A megyei közgyűlés szokatlanul határozott fellépését siker koronázta. Alig két hét elteltével megérkezett Tisza Kálmán miniszterelnök válasza, amelyben megerősítette a vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre történő áttételéről szóló megyei határozatokat, egyben jóváhagyta a Szentesen építendő székházra vonatkozó intézkedéseket is. A régen várt leirat így szól: "Csongrád megye közönségének! A megye székhelyének Szegvárról Szentesre czélbavett áttétele és a szegvári börtönépület átalakítása tárgyában f. é. márczius hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésből 46. szám alatt tett felterjesztésre a megye közönségét következőkről értesítem. Az 1875. évi deczember 15-én 350. sz. alatt, illetőleg 1876. évi september 17-én 188. sz. alatt és 1877. évi márczius 10-én 5. sz. alatt hozott közgyűlési határozatokban felhozott indokok tekintetbe vétele mellett a megye közönsége azon megállapodásához, mely szerint a megye székhelyének Szegvárról Szentesre leendő áttétele, és e végből ez utóbb említett helyen megyei székház építése határoztatott el, elvben jóváhagyásommal hozzájárulván, ennek folytán felhívom a megye közönségét, hogy a folyó évi márczius 20-ki közgyűlésből kirendelt küldöttségnek a létesítendő székház és az erre szükséges költségek fedezése iránt teendő javaslatai alapján mielőbb megállapodásra jutván, azt az ide vonatkozó terv és költségelőirányzat kíséretében tüzetes és indokolt jelentés mellett hozzám mielőbb terjessze fel. Minthogy pedig fentebbi elhatározásom folytán a Szegvári börtönépület átalakítása feleslegessé válván, az ezen átalakítási munkálatokkal járó költségektől az állampénztár megkíméltetni fog, s különben is azon kedvező helyzetben vagyok, hogy a megyék múlt évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaira megszavazott hitel megtakarításaiból a Szentesen építendő megyei székház költségeihez ötezer (5000) forinttal hozzájárulhatok, a szentesi m. kir. adóhivatalt egyidejűleg oda utasítottam, hogy a szóban levő székház építési költségeire a fenkitett ötezer (5000) forintot a törvényhatóság főpénztárnokának az alispán által láttamozott nyugtájára azonnal szolgáltassa ki. Midőn erről a megye közönségét tudomás és további intézkedés végett értesítem, egyuttal megjegyzem, hogy fentebbi összeg más czélra fel nem használható, és a kérdéses épitkezés felülvizsgálati eredményének általam eszközlendő jóváhagyásáig őrizetben tartandó, illetőleg takarékpénztárilag gyümölcsöztetendő lesz... Buda Pesten 1878 márczius hó 31-én Tisza Kálmán" A többéves küzdelem tehát Szentes javára dőlt el. Újabb évekbe telt, mire az impozáns székház városunk főterén felépült. Ennek idén lesz 120 éve. A lepusztult állapotában is gyönyörű építmény lassan végveszélybe kerül. Megmentéséért már huzamos ideje folyik a harc, s csak bizakodni tudunk abban, hogy Szentes ezúttal is győz! Labádi Lajos

<<< Vissza