A területi kórháznál kialakult gazdálkodási gondok miatt az egészségügyi intézményt üzemeltető megyei önkormányzat megbízta a CitiFund Pénzügyi és Vezetési Tanácsadó Kft.-t a problémák feltárásával és az adósságból kivezető teendők meghatározásával. Csongrád Megye Önkormányzata legutóbb április 24-én tárgyalt az önkormányzati biztos első jelentéséről, és a válsághelyzetet enyhítő, azonnali intézkedésekről döntött. Közben a tanácsadó szervezet elkészítette a kórház adósságrendezéséről a végleges intézkedési tervet. Az már a terv alapján is megállapítható, hogy a kórház életében a 2003-as év a válságkezelés időszaka lesz, vagyis megállítható a további eladósodási folyamat, a tényleges adósságrendezést csak a következő esztendőben valósíthatják meg. Ha május 31-ig elfogadtatják az illetékes minisztériummal a kilábalási programot és ezt segíti a megyei önkormányzat, akkor nem kell visszafizetni azt a közel 64 millió forintot, amit a nehéz helyzet rendezésére kapott a kórház. Az átvilágítás főbb megállapításai között találjuk, hogy az intézmény pénzügyi helyzete rendkívül kedvezőtlen, ami már a működést veszélyezteti. Az említett támogatást nem számítva (remélve, hogy azt nem kell visszaadni), akkor a kórház tartozása 306 millió forint. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 19 millió 334 ezer forintot visszakövetel, amit szintén törleszteni kell. Sokan kérdezik és nem könnyű rá válaszolni: mitől adósodott el ennyire a kórház? Az önkormányzati biztos megállapította, hogy az intézmény, a többiekhez hasonlóan igen nehéz körülmények között dolgozik. A nagymértékű eladósodásban azonban számtalan belső okot is felszínre hozott a vizsgálat. Nézzünk ezek közül néhányat. Az intézmény szerkezete, szervezeti felépítése nem a betegforgalomnak megfelelő nagyságrendű és összetételű. A többletkiadást csak növeli, hogy több telephelyen működnek. Az alacsony teljesítmény miatti bevételkiesés, egyértelműen szakmai, szervezési hiányosságokkal magyarázható. Az elemzés készítői kimutatták, hogy a nem teljesítményarányos felhasználásokból is adódik a pazarló gazdálkodás. Sokkal több személyt alkalmaznak szakdolgozókból és a gazdasági-műszaki ellátó területen, mint amennyit az elvégzendő munka indokolna. A kórházban legtöbbször az egyéni érdekek határozták meg a fejlesztéseket, és ezzel tovább növelték az intézményen belül a különbségeket. Több hiányosságot tapasztaltak a vezetésben. A döntés-előkészítés lazasága, esetenkénti szakszerűtlensége mellett elmaradt a kedvezőtlen folyamatokba a beavatkozás. Hiányos a házon belüli ellenőrzési rendszer. A hiányosságokat feltárók úgy fogalmaztak: összerendezetlen, személyes érdekeltségen, "gebines" jelleggel működött a kórház, így jelenleg is folyamatos az eladósodás. A tervek szerint az adósság visszaszorítása után, önmagát eltartani képes, a külső környezet változásaihoz alkalmazkodni tudó intézményt szeretnének "felépíteni". Ha a működés hatékonyságát javítják, akkor nem kényszerülnek jelentős mértékű csökkentésekre. A szakmai területek átrendezése, a szervezettség növelése elkerülhetetlen. Az önkormányzati biztos 136 pontban sorolta fel jelentésében a legfontosabb teendőket, hogy a 2004 végére anyagilag is talpra álljon a kórház. Ezek közül néhány elképzelés igen nagy vitát váltott ki a megyei közgyűlés tagjai között a május 22-i rendkívüli tanácskozáson. A csongrádi osztály egy hónap haladékot kapott, addig nem szüntetik meg, hanem megvizsgálják a hasznosítás lehetőségét és külső szakemberekkel is egyeztetnek. A szentesi fertőző osztály megszüntetéséről újabb egyeztetést tartanak. Az ügyeleti szolgálat működtetéséről tovább tanácskozik a megyei és a városi vezetés. Mindezekről a júniusi közgyűlésen tájékozódik a megyei testület.

<<< Vissza