1885-ben Szentes székhellyel megalakult a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, amelynek főigazgatójává Fekete Márton vármegyei főjegyzot választották. A társulat hivatalai részére átmenetileg kibérelték Szeder János Kurczaparti utcában (ma Tóth József u.) lévo házát. Fekete Márton kezdettől fogva szorgalmazta egy állandó, központi székház létesítését, amely alkalmas a környező szakaszigazgatóságok befogadására is. A társulat központi választmánya 1892. október 20-án határozatot hozott az Úri Kaszinó Templom utcai (ma Kiss Bálint u. 13.) régi épületének megvételéről, egyben kimondta, hogy a telekre új székházat építenek. A tervek és a költségvetés elkészítésére Makay Endre építészt ( a szentesi megyeháza, a református bérház és az Úri Kaszinó (ma zeneiskola) tervezőjét ( kérték fel. A tervek 1893 tavaszára elkészültek, az építés költségét 35.000 forintra irányozva elő. A földszintes saroképületre kiírt pályázat meghatározta, hogy a székháznak 1893. szeptember 20-ig teljesen el kell készülnie. A legkedvezőbb ajánlatot ifj. Kovács János helybeli építőmester tette, aki április közepén megkezdte a munkát. A helyi újság június 25-én már arról számolt be, hogy: "Az épülő díszes központi háznál az építési munka annyira előrehaladt, hogy a fedél a jövő hét folyamán a falakra kerül. A szép nagy épületkomplexus egyik dísze lesz városunknak." Az építkezési vállalkozónak sikerült tartania a határidőt, így az ármentesítési hivatalok szeptember végén beköltözhettek az új székházba. A társulat központi szervei mellett helyet kaptak az épületben a Kunszentmárton-mindszenti szakaszigazgatóság hivatalai is. "A nagyarányú épület célszerű berendezésénél fogva teljes tűzbiztonságot nyújt a társulat minden néven nevezendő értékeinek, amilyenek a pénztár, irattár, de főleg a nagy értéket képviselő térképek és birtokívek" ( írta a korabeli sajtó. Az épület 1948 óta az Ármentesítő Társulat jogutódának, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szentesi Szakaszmérnökségének ad helyet. Labádi Lajos

<<< Vissza