Képünkön: Szentes város hódol Jézus Szent Szívének (oltárkép) A modern küllemű, kecses és szép vonalú, neoromán stílusú templom átadását követően a Szentesi Napló munkatársa felkereste Juhász Irént, a templomépítés lelkes harcosát, s felkérte az új építmény bemutatására. Idézzük a legilletékesebbet: "A templom építésénél arra törekedtünk, hogy világos és szép legyen, szegénynek és gazdagnak egyformán jólessen benne tartózkodni. Örömmel mondom, hogy ezt sikerült elérni, mert nincsen a templom agyoncicomázva, túltömve drágaságokkal és így a szegényebb hívők nem érzik magukat idegennek, elnyomott kis paránynak a sok drágaság nyomasztó látványára. A templomban lévő szép oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai pedig megadják azt a kellő díszt a templomnak, hogy a gazdag hívők viszont nem fogják szegényesnek találni". A vert ezüstből készült tabernákulum ajtóról a páter elmesélte, hogy annak anyagát ő gyűjtötte össze régi pénzekből, ezüstláncokból, érmekből. Az érmek között pl. az egyik hívőnek két nagy és egy kis ezüst vitézségi érme is bele van olvasztva az ajtóba. A Márton Lajos által festett oltárképekről a következőket mondta el Irén atya: "A középső oltárkép címe Szentes város hódol Jézus Szent Szívének, s úgy ezen, mint a többi képen látható alakok mind szentesi emberekről vannak mintázva, úgyhogy, ha a hívők az oltárképre tekintenek, csupa szentesi arcot látnak. A továbbiakban elmagyarázza Irén páter, hogy a főkép arany mezejéből kiemelkedő Jézus szívét átadja édesanyjának, Szűz Máriának, aki viszont azt közvetíti az egész világnak. Jézusnak és Máriának azután hódol a magyar szentek kara: Szent István, a liliomot tartó Szent Imre, a térdelő Szent Gellért, az evangéliumot tartó Balog Mór pécsi püspök, Szent László, Árpádházi Szent Erzsébet és Margit, s a keresztes vitézek zászlajával a törökverő Szent Lőrinc. A főkép alsó részén látható tulajdonképpen Szentes város katolikus lakóinak a hódolata. A kép hátterében látható a város látképe: a régi templom tornya, a városháza kupolája, az evangélikus és a református templomok, a görögkeleti és a felsőpárti református templomok kontúrjai. A kép előterében pedig középen ott láthatók: Fekete Dömötör és felesége Aradi Viktória, s Irén páter, amint elhatározva az új templom építését, hármasban hódolnak Jézusnak és egyúttal bemutatják a templom modelljét. Velük együtt mutatják be hódolatukat a város minden rendű és rangú polgárai: a magyar nemes úr, a délceg, pártás nemzetes asszony, imádkozó diákok, kévét vivő földművesek, birkát legeltető pásztor, a hazát védő huszár, a családi vígságot jelentő gyermekek, a kalaplevéve hódoló kubikos, s az imádkozó hivatalnokok, akiknek imáját a pacsirta viszi fel az égbe. A másik, jobb oldali oltárkép Szent Ferenc a greccoi barlangban címet viseli, s azt a jelenetet örökíti meg, amint a pápa engedélye alapján 1221-ben a greccoi barlangban miséző Assisi Szent Ferenc karjai között megjelenik a kis Jézus. Végül a főoltár harmadik képe: Szent Klára az oltári szentség szolgálatában. Ez a kép azt a jelenetet mutatja, amikor a szaracénok megtámadták Szent Klára kolostorát, és Szent Klára védekezésül az oltáriszentséget hozta ki, mire a szaracénok az abból kiáradó fényességtől megriadva, elmenekültek. A negyedik, a Mária oltár feletti kép a Rózsafűzér királynője címet viseli, s azt ábrázolja, hogy Szűz Mária rózsafűzért ad a kis Jézusnak, aki viszont azt tovább adja a köréje sereglő kongreganista leányoknak és fiúknak." A templom felszentelésekor még nem készültek el a belső színes ablakok, a szószék és a gyóntatószékek. Harangok és orgona készíttetésére a háború miatt nem volt lehetőség. A templomhoz kripta is épült, ahová a rend tagjait és az egyház segítőit temették. Elsők között kapott helyet Fekete Demeter és neje, akiknek a hamvait a hálás kapucinusok 1943. okt. 26-án díszhelyre, a főoltár alá temették. A hívek adományaiból épített orgonát ( amelyet Kuczora Béla váci mester tervezett ( dr. Kovács Vince megyés főpásztor szentelte föl 1958. június 22-én. 1967-ben újrafestették a templomot, modernizálták világítását, elkészültek az új színes ablakok, melyek Makay Attila budapesti iparművész munkái. A belső festést Nagy András végezte. Az ő ötlete nyomán a főoltár freskója keretet kapott, a bronzaranyozást pedig valódi laparannyal helyettesítették, ezáltal a higanygőz lámpafény igazi égi fényességet kölcsönzött a két szent személynek. A tatarozás után került napirendre a harangok beszerzése. A torony tere egy 2,5 mázsás és egy 1,5 mázsás harang elhelyezését tette lehetővé, amelyeket Ducsák István harangöntő cégénél rendeltek meg. Ünnepélyes felszentelésükre 1969. október 26-án került sor; a szertartást dr. Bánk József váci megyéspüspök végezte. A II. vatikáni zsinat reformrendelkezéseivel kapcsolatban állították fel először az ideiglenes, majd a végleges új miséző oltárt a hívekkel szemben. A Pálos Frigyes által tervezett oltárt dr. Sulyok Béla főesperes szentelte föl 1970. november 22-én. Néhány évvel később eltávolították a feleslegessé vált szószéket és a híveket az oltártól elválasztó áldoztatórácsot. Az 1980-as évek első felében megtörtént a templom teljes külső restaurálása. Labádi Lajos

<<< Vissza