<<< Vissza |
Küzdelem a kibővítésért |
2003. augusztus 29. |
Képünkön:
A kibővített gimnázium A rangos tanintézet 1891-re nyolc osztályosra bővült, elnyerve a nyilvánossági jogot, a főgimnáziumi besorolást és az érettségi vizsgák tarthatásának jogát. Az intézmény 1897-ben állami kezelésbe került. Az átadási okmányban a város kötelezte magát, hogy évenként 24.000 koronával hozzájárul az iskola fenntartásához, az állam pedig vállalta a gimnázium épületének kibővítését. Mivel erre éveken át nem került sor, a városi képviselő-testület 1904-ben kimondta, hogy megtagadja a hozzájárulási költség befizetését. A kormányzat részéről számos ígéret született, de az egyre sürgetőbb bővítés továbbra is váratott magára. 1907 januárjában küldöttség járt gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél, aki ismételten megígérte, hogy az építés várható kiadásait beveszik a következő évi költségvetésbe, de érdemi intézkedés nem történt. Az eredetileg hat osztályosra tervezett épületben 1888-ban 166 tanuló járt, míg az érintett időszakra a diákok létszáma meghaladta a 350 főt. A szűk, egészségtelen épületben szinte lehetetlenné vált a tanítás. A tanári kar 1909 végén emlékiratot intézett az illetékes miniszterhez, sürgetve a tűrhetetlenné vált helyzet orvoslását. A memorandum hatására 1910 januárjában mérnök és építész delegáció érkezett Szentesre, s felmérte a gimnázium bővítésére szánt helyet. A miniszter pedig leiratban tudatta, hogy az építkezést még a tavasz folyamán megkezdik 160 ezer korona előirányzott költséggel. Újabb időveszteséget okozott azon elképzelés, hogy a gimnázium meglévő épületét adják át a polgári leányiskolának, s egy másik helyen teljesen új gimnáziumot építsenek. Ezt utóbb elvetették, s gimnázium szomszédságában lévő telkek (Arady Kálmán-féle és Nagy József-féle porta) megvásárlása mellett döntöttek. Az építkezés azonban továbbra sem kezdodött meg. 1912. április végén Szentesre érkezett Boncz Ödön miniszteri tanácsos, a közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályának vezetője, s a bővítésre szánt terület megtekintése után úgy nyilatkozott, hogy az építkezés legkésőbb 1914 tavaszán megkezdődik. A tervek elkészítésével és a művezetői teendők ellátásával Ybl Lajos műépítészt bízták meg. Az első világháború kitörése ellenére az építkezés 1915-ben elkezdődött, de az állandó pénz és anyaghiány miatt igen vontatottan haladt. A korábbi főépület jobbról egy "L" alakú emeletes, főlépcsőházas és tornatermes maggal, balról pedig egy földszintes igazgatói és gondnoki lakkal egészült ki. Az új épületszárnyak 1918 őszére elkészültek. A tanítás alig kezdődött meg, amikor 1919 áprilisában a megszálló román katonaság vette birtokba az épületet. Egy év múlva távoztak, tetemes kárt hagyva maguk után. A főgimnázium 1922-ben felvette Szentes nagy szülöttének, Horváth Mihály történetíró, csanádi püspök, a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének nevét. A második világháború idején az épületet hadikórházként használták. Az elmúlt évtizedek során több változás történt. 1964/65 folyamán átépítésre került a Szent Anna utcai szárny. A rajzterem feláldozásával és a tornaterem mennyezetének süllyesztésével elért térben két félemeletet alakítottak ki, hat új terem elhelyezésére nyílt lehetőség. 1975-ben a fohomlokzat előtti kertben kapott helyet Horváth Mihály egész alakos szobra, amelyet 2002-ben visszaállítottak eredeti helyére, a Kossuth térre, a volt megyeháza elé (Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása, 1934). 1986-88 között a régi főtag udvari kiegészítéseként modern könyvtár és rajzterem épült, Nyilasi Imre (CSOMITERV) tervei szerint. 1987-ben a főlépcsőház első emeletén leleplezték Greskovits Péter alpinista, volt tanítvány emlékdomborművét, Nagy Kristóf alkotását. A főlépcsőház fordulóján látható Zolnay Károly, Derzsi Kovács Ferenc és Derzsi Kovács Jenő közös domborműve. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1990-ben a régi lépcsőház fogadószintjén elhelyezte Négyesy László és Barta János szentesi születésű irodalomtörténészek, volt gimnáziumi tanulók emléktábláit. Az új főbejárat külső homlokzatán látható dr. Brusznyai Árpád volt diák, 1956-os mártír 1991-ben felavatott emléktáblája. A gimnázium folyosóit hagyományosan az egykori osztályok tablói díszítik. Labádi Lajos |