A képviselő-testület május 23-ai ülésén döntött arról, hogy megtárgyalja a város közterületein elszaporodott rongálások visszaszorításának lehetőségeit. Az erről szóló intézkedési tervet szeptemberben vitatta meg az önkormányzat. Miről van szó? A Büntető Törvénykönyv idevonatkozó paragrafusa kimondja: aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha (a) a rongálás kisebb kárt okoz, (b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el. Szabálysértést követ el az a személy, aki közterületen lévő növényzetet szándékosan rongál, fát engedély nélkül kivág, zöldterületen parkol; aki a zöldterületeket beszennyezi, a növényzetet károsítja, a berendezéseket rongálja. A rongálókkal szembeni eljárás tehát szabályozott, a problémát az jelenti, hogy megtaláljuk-e azt, aki a cselekményeket elkövette. A képviselő-testületnek intézkedéseivel kettős célja lehet. Vissza kell szorítania a közterületen történő rongálások számát, és el kell érnie, hogy a rongálók minél nagyobb hányada megkapja a büntetését. Az intézkedési terv elkészítője, Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyző az előterjesztésben így fogalmaz: nem járunk messze az igazságtól, ha a rongálók többségét fiatalnak, vagy fiatalkorúnak gondoljuk, akik általában éjszaka, csoportokban, ital vagy drog hatása alatt követik el cselekedetüket. Ugyanakkor szerepet játszik a rongálás okai között az állampolgári fegyelem csökkenése, a családi kötelékek lazulása, a kilátástalan sorsok, a fel- vagy kitűnni vágyás más módon való kielégíthetetlensége, a társadalom szélesebb körében a helyes értékrend hiánya, a közömbösség. A téma előadója a rongálás visszaszorítására célravezető módszernek tartaná annak a ténynek kihasználását, hogy Szentes viszonylag kisváros, ahol az emberi kapcsolatok még mindig szorosabbak, a településen sokan ismerik egymást. Felvetette: a képviselő-testület szólítsa meg a lakosság minden rétegét, mondja ki, hogy fontosnak tartja a város lakóinak adóforintjaiból kialakított és széppé tett városkép megőrzését és továbbfejlesztését. Kérjék fel az óvodákat, iskolákat, sportköröket, a diákönkormányzatot, hogy tananyagként, nevelési programként rendszeresen foglalkozzanak a témával. Vegyék igénybe a nyilvánosságot, itt elsősorban a médiára gondolt, elsősorban rádióra, újságra. Az aljegyző asszony véleményt nyilvánított abban, hogy a képviselő-testület jelöljön ki egy firkáló-falat, aminek a karbantartása sokkal kevesebb pénzbe kerülne, mint az összefirkált házfalak újrafestése. Az előterjesztés további javaslatokat tesz a felderítés és a büntetés elősegítésére. Mégpedig: létesítsen az önkormányzat térfigyelő rendszert a Kossuth térre. A rendőrség, a polgárőrség, a közterület-felügyelet próbálják közös akciókkal leleplezni a köztéri rongálókat. A vitában Ollai Istvánné képviselőasszony említést tett arról, hogy régebben vagyonőrök vigyáztak a városban, szerinte ebben kellene lépni, mivel a térfigyelő-rendszer drága. (Szirbik Imre polgármestertől megtudtuk, 4-9 millió forintos ajánlatok érkeztek a hivatalba.) Sok egyedülálló sértett nem hívja a rendőrséget, mert félnek a retorziótól. Móra József szerint olyan programokra van szükség, amelyek az ifjúságot lekötik, a városban működő ifjúsági szervezetek sajnos nem tudják lekötni azokat a fiatalokat, akik a rongálásokat végzik.. Dr. Rébeli Szabó Tamás felvetette: olyan hatósági eszközöket kell alkalmazni, melyekkel a kiskorúak távol tarthatók az éjszakai szórakozóhelyektől? Pap Imre kimondta: a nyilvánosság ereje sokat segíthet az ügyben. Kálmán János annak a véleményének adott hangot, hogy ne az egész fiatalságon verjék el a port, amin vitatkoznak, az egy renitens csoportról szól, őket kell kiszűrni. Nevelési módszerekkel és hatékonyabb hatósági ellenőrzéssel vissza lehetne szorítani a jelenséget. Dongó László kijelentette: fel kell hívni az intézményvezetők figyelmét a felvetett élő problémákra. Dr. Gyenes Ágota javasolta, hogy ne csak szankciókat alkalmazzanak, hanem dicsérni is kellene a jókat, az ügyben pozitívan munkálkodókat. Oltyán Lajos a szülőkre apellált, mondván, 14 éven aluli gyerekeiket ne engedjék el éjjel otthonról. Felhívta a figyelmet a vendéglátóegységek felelősségére. Mint mondta, kevés azon szórakozóhely, ahol nem este 10 óra után kezdődnek a bulik. Halmai László így vélekedett: ostorral nem fog működni a terv. Az elkövetők pszichológiailag sérült fiatalkorúak, akik így vezetik le a feszültségüket. Kérte, hogy a családsegítő központ térképezze fel azokat a családokat, ahol problémás gyerekek vannak. Földvári Nagy István rendőr alezredes, kapitányságvezető az elhangzott véleményekre reagálva egyebek mellett kimondta: az országgyűlésnek vissza kellene állítania a régi törvényt, amely meghatározta, hogy a 14, vagy a 18 év alatti fiatal hány óráig közlekedhetne az éjszakában. Külföldön, számos országban ezt törvénybe iktatták. A képviselők egyetértettek abban, hogy jelenleg nincsenek meg azok a hatósági eszközök, amellyel a 14 éves gyereket éjjel 2 órakor haza lehetne zavarni. Többen is kimondták, a téma tárgyalásakor előjöttek mindazon problémák, amelyek sürgető intézkedéseket követelnek. Sokan a jogszabályoktól, a hatóságtól várják a megoldást. A testület határozatban mondta ki: él az önkormányzati törvényben biztosított felterjesztési jogával és kéri, hogy a helyi vendéglátóhelyek, diszkók nyitvatartási idejét és a zeneszolgáltatás szabályozását, mint helyi közügyet a jogalkotó kormányrendelet módosításával adja az önkormányzat hatáskörébe. Lovas József

<<< Vissza