Képünkön: Rákóczi Ferenc védlevele (1703) Az 1703. szeptember elején kibontakozott nagy kuruc offenzíva egyik célja volt a Duna-Tisza közének birtokba vétele. Globitz ezredes felismerte, hogy Csongrádot közvetlen veszély fenyegeti, ezért megerősítette őrzését. "Amennyi rác legénységet csak össze tudok szedni, azt mind Csongrádra küldöm...Az elővigyázatot Csongrádnál meg kell kétszerezni"- írta szeptember 5-én kelt levelében. Előérzete nem csalt, hisz szeptember 10-én három kuruc ezred már Szolnoknál táborozott és megkezdte a vár ostromát. Néhány nappal később (feltehetően szeptember 15-én) Deák Ferenc kuruc ezredes csapata megtámadta a csongrádi révet, s megpróbálta kierőszakolni a Tiszán való átkelést. Kemény ütközetre került sor Kyba ezredes 3000 rác katonájával, aki eredetileg Szolnok felmentésére igyekezett. A későbbi leírások szerint az ütközet a kurucok vereségével végződött, amennyiben a császáriak 140, a kurucok 600 embert vesztettek. Ha így is volt, a csongrádi csata mégis jelentősnek mondható, hisz Kyba ezredes meggyengített serege nem folytatta útját Szolnokra, hanem visszavonult Szegedre, a kuruc csapatok pedig szeptember 21-én sikeresen bevették Szolnok várát. A Duna-Tisza köze Rákóczi csapatainak az ellenőrzése alá került. Globitz ezredes tiszai védelmi vonala október végére összeomlott; a Tisza bal parti helyiségei ( így Szentes is ( átpártoltak a kurucokhoz. Konkrétan Szentesről kevés korabeli forrás szól. Csongrád közelsége miatt kezdetben a császáriak szoros ellenőrzése alatt állt, de bizonyosra vehető, hogy a szentesiek közül már ekkor is többen átszökdöstek a kuruc táborokba. A város 1703 októberében protekcionális levelet (védlevelet) nyert Rákóczi Ferenctől, amely azt bizonyítja, hogy a település felesküdött Rákóczi és az általa vezérelt szabadságharc hűségére. A szentesi levéltár őrizetében lévő, 1703. október 10-én kelt Rákóczi-féle védlevél szövege a következő: Mi Fejedelem Felsővadászi RÁKÓCZI FERENCZ Nemes Sáros Vármegyének Örökös FőispánjaAdjuk tudtára Mindeneknek, akiknek illik e Mi Levelünknek rendiben, hogy mivel Isten édes Hazánk és Nemzetünk az idegen nemzet sarcoltató, nyomorgó s szenvedő hajdani állapotját naponként fegyverünk által szabadítja, és szerencsés előmenetellel boldogítja, azért megértvén édes Hazánk ily szabadítása mellett való indulatunkat NEMES CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN SZENTESI LAKOSOK közönségesen Hazájokhoz és Hozzánk igaz szereteteknek és hűségeknek megbizonyítására Nálunk s Táborunkban magukat jelentették, kívánván egyszersmint PROTEKCIONÁLIS LEVELÜNKET maguk személyek, jószágok iránt közönségesen. Kiknek kérését méltónak ítélvén, ezen PECSÉTES PROTEKCIONÁLIS LEVELÜNK által Hűségünk alatt levő mind Lovas, mind Gyalog Tiszteknek, így Hadnagyainknak, mind közönségesen, mind pedig Személy szerint, parancsoljuk : Se személyekben háborgatni, sem familiáris javaikban, akármi névvel nevezendő jószágokban, sokkal inkább Templom ... s kerétésen belől Templomokban kárt tenni s felverni, felveretni se maguk Tisztektől meg ne próbálják, se pedig Directiojuk alatt levő hadaiknak parancsolni meg ne merészeljék. Tiszteink is meg ne engedjék. Különben valakik ezen parancsolatunkat megvetvén, az ellen cselekednek és a Megnevezett Helynek Lakosait személyekben vagy pedig jószágokban megháborítják s károsítják parancsolatunk ellen vétkezvén valamit az Edictum Continentiája hozánd magával a szerint való kemény sententiat s kiszabott büntetést el nem kerülik. . . . . . nél levő Tábor helyünkben. Die 10 Mensis Octrobis Anno 1703. (P. H.) fejedelem Rákóczi Ferenc A szentesiek a fegyveres csatározásokból sem vonták ki magukat. Erre utal Globitz ezredes, szegedi várparancsnok 1703. október 30-án kelt levelének részlete: "A kurucok tegnap Makót zaklatták, és néhány lovat elfogtak, és ami hozzájuk tartozik, meg fegyvert találtak. Hogy vajon a marosi rácok utánuk vetették-e magukat, nem tudom még...Öt zászlóalj volt, és még a szentesiek, túriak és az ottani vidék." Labádi Lajos

<<< Vissza