Képünkön: Bőhm Sándor elnök Több szakmát érintett az évek óta húzódó telepengedélyezési eljárás határidejének állandó módosítása, mely bizonyítja, hogy a törvényalkotók nem vették figyelembe az alakuló és a már működő vállalkozások gazdasági lehetőségeit. Az IPOSZ és más érdekképviseleti szervezetek figyelemfelhívása kellett ahhoz, hogy ez év október végéig legyen lehetősége a tagságnak az eljárás megindítására. A fenti sorok a Szentes és Vidéke Ipartestület éves gyűlésén hangzottak el. A bíráló sorok Bőhm Sándor elnök szavait idézik, aki beszámolójában elmondta, éveken keresztül hallatták hangjukat azért, hogy ne az íróasztal mellől határozzák meg a hivatalnokok, hogy melyik szakmában, melyik településen mennyi minimum jövedelmet kell egy iparosnak elérnie. Örömmel nyugtázta, hogy ez évtől a pénzügyminiszter nem tesz közzé az egyes szakmákra vonatkozóan jövedelemminimumokat. Azokat a vállalkozásokat, akiknek bevallott jövedelme egymást követő két évben nem éri el a mindenkori minimálbért, adat-kiegészítésre szólítja fel az APEH. Az ipartestület elnöke a továbbiakban szólt arról, hogy nagy várakozás előzte meg az egyszerűsített iparűzési adó bevezetését. Annak ellenére, hogy bárki választhatja, akinek az árbevétele a 15 millió forintot nem haladja meg, az iparostársadalom szerint jelen formájában nem a mikro- és a kisvállalkozásokat segíti, inkább a kereskedelmi és szellemi tevékenységet végzőknek kedvez. Elhangzott: a szolgáltatást és árutermelést végző mikro- és kisvállalkozásokat inkább az átalányadózás értékhatárának a jelenlegi 4 millió forintról minimum 8 millióra történő emelése, valamint az Áfa-alanyimentesség értékhatárának 2 millióról 4 millió forintra való emelése segítené. Az adótörvények megjelenésekor megdöbbenve tapasztalták, hogy ismét hátrányba kerültek az egyéni vállalkozók, mivel az szja-törvény ezt a réteget kizárja az adójóváírás lehetőségéből. Ezért az IPOSZ tagszervezeteinek és tagjainak érdekében az Alkotmánybírósághoz fordult, s a vállalkozások közötti különbségtétel miatt a rendelkezés megsemmisítését kéri. Az elmúlt hetek egyik fő beszédtémája az önkormányzat rendelettervezete volt, mely a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik forgalmát szabályozta volna a város belterületén. - Érveink és javaslataink lényege: nem újabb fizetési kötelezettséggel kell terhelni a teherfuvarozó, áruszállítást végző vállalkozásokat, hanem már a 2000-ben életbe lépett átmenő forgalomra vonatkozó forgalomkorlátozást kell következetesen szigorúbb ellenőrzésekkel betartatni. A képviselő-testület szeptemberi ülésén az anyag tárgyalását levette napirendjéről, érdemi döntését - a beérkező javaslatok és észrevételek alapján - egy későbbi időpontban hozza majd meg. Ami a gazdálkodást illeti, az elnök kijelentette: már a 2002-es év tervezésénél számolniuk kellett bevételeik csökkenésével és költségeik növekedésével. Kihangsúlyozta: évek óta nem sikerül elérni a tervezett tagdíjbevételt, aminek egyik fő oka az alacsony tagdíj és a csökkenő taglétszám. A 2002-es 143-as taglétszám ez évre 134 főre csökkent. Az ipartestületnek komoly fizetési gondjai keletkeztek. Gondot jelentett, hogy a könyvelési szolgáltatási díjakat többen nem rendezték időben. A jövőbeni gazdálkodást segítheti a tagi szolgáltatások díjának értékén való megtérítése. Farkas Sándor országgyűlési képviselő hozzászólásában kitért arra, hogy az Európai Uniós tagsággal egy olyan új helyzet áll elő, amelynek meg kell hogy feleljünk. - Új feladat, új kihívás mindannyiunk számára - mondta. - Az iparosok munkájára, tevékenységükre, szolgáltatásukra továbbra is szükség lesz. Ennek az iparostársadalomnak fejlődnie kell, bővülni, a vezetőségnek meg kell találni azt a vonzó programot, lehetőséget, hogy növelni tudja a létszámot, hogy a testület erősödjön és még eredményesebb legyen. A gyűlésen is elhangzó székház tulajdonosi viszonyával kapcsolatban a honatya kijelentette: annak visszaadását tradicionális dolognak tartja. Mint mondta: az Ipartestület tulajdonában volt, szüleik, nagyszüleik építették, keressék meg az épület legjobb hasznosítási, üzemeltetési lehetőségét. Szirbik Imre polgármester - egyebek mellett - szólt arról, hogy a 7,5 tonnás forgalomkorlátozás egyeztetés alatt áll, az ügyben számos véleményt hangzott el. Mint mondta: - Kölcsönösen tisztázzuk, hogy mit akarunk. A város azt szeretné, hogy azok az utak, amelyeket közös erőfeszítésből létrehoztunk, azok ne menjenek hamarabb tönkre. Sok mindenre figyelemmel kell lenni. A polgármester arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy iparűzési adónemben nem várható emelkedés. Kitért a helyi vállalkozók feladatára, arra, hogy a két kiemelt beruházásban (csatornázás, a volt megyeháza épületének felújítása) hogyan kaphatnak munkát, majd véleményt alkotott a székház ügyében is. - A Móricz Zsigmond Művelődési Ház régebb óta téma az iparosok között. Beszélnek róla az emberek, időnként fellángol az ügy. Testületi döntés kell hozzá. Személy szerint támogatom. Remélem, hogy a kompromisszumok és kölcsönös előnyök alapján megtaláljuk a megoldást. Az iparosgyűlésen az ipartestület közösségéért végzett tevékenységükért, 25 éves kisipari- vállalkozói munkájának elismeréséül ezüstgyűrűvel tüntette ki: Berényi Sándor kútásó mestert, Berekméry Sándor tv-szerelő mestert, Seres István szobafestő mestert, valamint Valkai Ferenc fábiánsebestyéni kőműves mestert. (Szűcs Györgynek, az IPOSZ elnökének tájékoztatójára következő számunkban visszatérünk.) L. J.

<<< Vissza