<<< Vissza |
Kertészek az unió küszöbén |
2003. október 3. |
Európa
küszöbén címmel és annak jegyében szervezték meg a XII. "Kertmagyarország
felé" kiállítással egybekötött szakmai rendezvényt. A Bartha János
Kertészeti Szakképző Iskola udvarán dr. Csikai Miklósné igazgató
köszöntötte a megjelenteket, kiállítókat, vendégeket, köztük külföldi társiskolák,
a müncheni és a bécsi iskolák tanulóit, akikkel együtt virágkötészeti versenyt
is rendeztek. "Volt egyszer egy Kertmagyarország mozgalom, melynek hatására úgy éreztük, Magyarországon belül Szentes és környéke az, ami ezen a téren ma talán a legjobb adottságokkal rendelkezik, s ez a régió kihasználja a lehetőséget. Szeretnénk, ha ez tovább fejlődhetne, tovább élhetne. Ezt a feladatot vállaltuk fel, hogy megrendezzük a kiállítást." Szirbik Imre polgármester magyarul és németül köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, jövőre már az Európai Unióban aratjuk le a termést. Majd kiderül, a felkészülés jegyében eltöltött éveket hasznosan töltöttük-e el, vagy sem. Fontos az, hogy Szentes és a város környékének kertészei, mezőgazdaságból élő szakemberei nap mint nap kicserélhessék tapasztalataikat - jegyezte meg, majd így folytatta: - Úgy gondolom, hogy a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola az új generációk felkészítésével, a napi tudás átadásával ebben a feladatban oroszlánrészt vállal. A település és környékének ismert kertésztársadalma, generációk találkoznak a szakmai rendezvényen. - Emlékezetem szerint ezen a napon mindig elmúlnak a felhők, kisüt a nap, a kertész ilyenkor vidám, jól érzi magát - kezdte mondandóját Farkas Sándor országgyűlési képviselő. - A nap éltető ereje rendkívül fontos a kertészetben. Olyan kiállításnak lehetünk részesei, amely remélhetőleg hosszú éveken át megmarad. Szentesen és vidékén élő embereknek meghatározó eleme a kertészet. A diákokon nagyon sok múlik. A megszerzett tudást gyarapítaniuk kell, csak tudással, megfelelő szakmai felkészültséggel, odaadással, elhívatottsággal lehet és szabad az unióban együtt dolgozni a társországok társadalmával. Dr. Biacs Péter, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára megnyitó beszédében kihangsúlyozta: a rendezvény minden évben hoz valami újat, érdemes megcsodálni. Mint ahogyan a magyar mezőgazdaság is mindig hoz valami hasznosat. Mint mondta, meggyőződése hogy az Európai Unió érdeklődéssel és rokonszenvvel fordul Magyarország felé, lassan elkopnak azok a hiedelmek, amelyek időnként felhangzanak. - Magyarország minőségi termelésre törekedett, és ez a minőségre való törekvés sikeres volt. Messze földön dicsérték. Új feladat áll előttünk, a biztonságos termelés. Ez, amit tanulni kell. Az azzal kapcsolatos új eljárások, eszközök, amit már kezdünk ugyan ismerni, de ismereteinket tökéletesíteni kell. Elvárják tőlünk, hogy a fogyasztók biztonságérzetét mi is garantáljuk. A megnyitót követő délutáni fórumon - egyebek mellett - erről is szóltak az előadók. A helyettes államtitkár elmondta, hogy fontos lenne, ha a biztonságos termeléssel kapcsolatos feladatok a középiskolai oktatásban is szerepet kapjanak. Elismerően szólt az iskoláról, mint mondta, ez az intézmény, ahol mindig nagy odaadással nevelik a fiatalokat, elvárják tőlük, hogy mutatkozzanak be termékeikkel. Teljesítik azt a bölcs kínai mondást: ültessek fákat, ássatok kutakat és neveljetek gyerekeket. Az iskola jelképesen akár a zászlajára tűzhetné a mondást, hiszen, mint dr. Biacs Péter is megjegyezte, a mondásból mind a három feladatot teljesíti. S amit láthattunk: színes vásári forgatag, zöldségek, gyümölcsök, volt ott minden, mi szem-szájnak ingere, fantasztikus és csodálni való virágköltemények, mindaz, ami megmozgatta a diákok fantáziáját. Erről jut a tudósító eszébe, kihirdették ugyan a virágkötő verseny helyezettjeit, ám meggyőződésünk, ezen a napon mindenki győztes lehetett, diák, vendég, látogató egyaránt. Ami pedig az osztrák gyerekek bemutatótermében olvasható feliratot illeti: "Üdvözöljük az Európai Unióban!" - hiszem, mindannyiunknak megdobogtatta a szívét. Bátran mondjuk ki, a rendezvényen látottak alapján itt, az unió küszöbén sem kell szégyenkeznünk. Lovas József |