Július 29 -én igen nagy jelentőségű műtétet végeztek el Szentesen. A vidéki kórházak közül először itt történt meg minimál invazív műtéti eljárással csípőprotézis beültetése. Az újszerű beavatkozást dr. Berki Sándor a baleseti és helyreállító sebészeti osztály vezetője végezte el. A minimál invazív eljárás Amerikából indult ki, Európában is csak egy éve van jelen. Magyarországon elsőként a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban végezte el Hangodi László professzor. A szentesi főorvos tőle tanulta meg ezt a fajta beavatkozást, melynek lényege, hogy kevesebb szöveti sérülést okoz, és a beteg hamarabb gyógyul. A beültetés két kis metszésből történik, ellentétben a korábbi nagy vágással. Ezt természetesen a beteg is észreveszi, azonban a lényeg belül van, mivel az izomrésekben történik a csípőizületek feltárása, és abból helyezik be a csípőizületi vápát és szárat. Ezáltal a betegnek kevésbé fáj a végtag a műtét után, és 2-3 nap múlva már talpra is állhat. A csípőizületi kopás az egész világon népbetegség, az oka viszont ismeretlen. A csípőizületben tönkremegy a porcfelszín, és ezen a lekopott csontfelszínen jár a beteg, ami igen nagy fájdalmat okoz. A csípőizület úgy van tervezve , mint egy gömbcsukló. A műtét után ezt helyettesíti egy mesterséges gömbcsukló, ami nem csak terhet visel, hanem olyan mint egy beépített fájdalomcsillapító. A beteg rövid idő alatt segédeszköz nélkül tud járni, és nem is veszi észre, hogy műizület van benne. A műtéti beavatkozást azonban nem csak csípőizületi kopásoknál lehet elvégezni, jó eredménnyel alkalmazható combnyaktörötteknél is. A hazai csípőprotézis kifejlesztése Badó professzor úr és Tari Gábor nevéhez fűződik. Szentesen az elsők között kezdték meg ezeket a műtéteket, a helyi kórházban 29 év óta van csípő és térdizületi protetikon. A minimál invazív kezelést jelenleg csak Szentesen alkalmazzák, de már több orvos is érdeklődött, hogy meg szeretnék tanulni ezt a fajta műtéti eljárást. A módszernek számtalan előnye van, többek között az is, hogy a korábbi 18-20 napos kórházi tartózkodás helyett 8-10 napig kell csak a betegeknek a kórházban maradni. Ennek következtében több beteget tudnak ellátni. A műtéti eljáráshoz speciális anatómiai ismeretek szükségesek, a traumatológiai műtétek viszont segítséget jelenthetnek ezen ismeretek elsajátításához. Eredeti kritériumok szerint a műtéti beavatkozásra csak sovány, és erős csontozatú betegek alkalmasak, azonban ezt kibővítették, és már 126 kilogramm súlyú betegen is elvégezték a műtétet, teljesen jó eredménnyel. Az előzőleg már műtött csípőnél és a rossz csontállománynál viszont nem javasolt a beavatkozás. Így a műtétre a betegek mintegy kilencven százaléka alkalmas. Berki főorvos szerint az ilyen fajta beavatkozásnak nincs veszélye, és nem befolyásolja a protézisek természetes kifutási idejét, ami egyébként 15 év körül van. A főorvos elmondta azt is, hogy felkészültek a több betegre, van elég műtő és kórterem is viszont, mint az országban szinte mindenhol, az orvoslétszám egy kicsit kevés - számszerint hét. A műtéthez szükséges fejlesztések a kórháznak nem kerültek semmibe, mivel a Hódmezővásárhelyi Metrimed protézis gyár díjmentesen biztosította a megfelelő műszereket. A protézis műtétek hazai finanszírozása is megfelelő és fedezi a kórház költségeit. Szeptember közepéig 14 műtétet hajtottak végre, most készülnek a 15-re, és csak kedvező tapasztalataik vannak. Bíztató eredménynek számít az is, hogy egyre több szentesi is igénybe veszi a beavatkozásokat az előző évekhez képest, tehát helyiek változatlanul bíznak a szentesi orvosok tudásában és hozzáértésében. Kruzslicz Anita

<<< Vissza