<<< Vissza |
Az egészségért mozogtak |
2003. október 31. |
Zsúfolásig
megtelt a Szentes Városi Sportcsarnok küzdőtere október 22-én, délután 5
órakor, mikor kezdetét vette a 23 órás egészségnap. Ugyanezen rendezvény
szabadtéri programját, a 23 órás tekergést az időjárás nem fogadta kegyeibe.
Szakadó esőben, rendőrségi felvezetéssel indult ugyancsak délután 5 órakor
a tekergés első köre. A mozgás lehetőségét hat sportágban biztosították
a szervezők. Ezek a következők voltak: asztalitenisz, kosárlabda, tollaslabda,
röplabda (bemutatkozó sportág), aerobik és kerékpár. - Egy ilyen egészségnapon való szereplésnél az eredményesség, vagy inkább a mozgás a fontos? - tettem fel a kérdést a sportáganként egy-egy résztvevőnek. A sort az asztalitenisszel kezdtem. Nagy Gábor a következőket mondotta: - Az egészség és a mozgás szempontjából fontos. Ilyenkor az eredményesség nem annyira lényeges. Három-négy asztalon folyt a játék. Reggel 6-7 óra között volt olyan időszak, amikor csak percekig volt szabad hely, a fiatalok ezt látva azonnal elfoglalták. Pető József a tekergés egyik résztvevője, - aki éppen pihent - így vall: - A mozgás, az mindennél többet ért. A szakadó eső egy kicsit nehézzé tette a tekerést. Reggel öt óráig esett. Aki szeret bringázni az megpróbálta a kellemetlen körülmények ellenére végighajtani a 23 órát. A gyerekeket 22-én, este fél tízkor hazaküldték egészségük megóvása miatt, hiszen bőrig áztak. A felnőttek közül is jó néhányan hazamentek, de reggel hat órakor ismét kerékpárra szálltak, s tovább folytatták a tekerést. Aki nem kerékpározik mindennap, annak az izmait rendesen próbára teszi ez a nagy feladat. - zárta mondandóját. A röplabdások között közismert arcot fedeztem fel, Seres Antalt, a Seres Formáció egyik tagját. Véleménye így hangzik: - Mindenki meglepetéssel fogadta a röplabdát. Ez a sportág szeptember óta van jelen a város sportpalettáján. Bemutatkozó sportágként került a 23 órás egészségnap programjába. Örömmel mondja, hogy kitöltötték azt az időt amit kaptak. A tollaslabdázókkal közösen használták a pályát. A tollaslabdázók között szerepelt Rakk László, a sportcsarnok dolgozója. A következőket mondotta: - Ami az eredményességet illeti, azzal kapcsolatosan mindenki saját belátása szerint játszott. Van aki csak rekreatív módon ütögetett, volt olyan aki pontokra játszott. A röplabdásokkal közösen használtuk a pályát. Hatvan százalékban röplabda, s negyven százalékban tollaslabda. A sportolók óránként váltották egymást, előzetes terembeosztás alapján. A fáradság attól függött, ki mennyire vette komolyan. A kosárlabdázók játékát figyelve Gardalits János játéka volt a legmeggyőzőbb. Így értékelte az eseményt: - Csak a mozgás és a játék kedvéért vagyok jelen. Egyszerre nyolcan-tízen voltunk a pályán. Háromszor egy órát játszottunk. Kipróbáltuk még a tollaslabdát, az asztaliteniszt is. Ez a 23 órás mozgás számomra nem fárasztó, közben pihentem is. Minden nap mozgok, sportolók valamit. A legtöbb szereplőt megmozgató program az aerobik volt. Egyik vezetője Vass Andrásné így látta a történéseket: - Egy-egy oktatóra két óra jutott. Minden oktatónak más-más a programja, s így maga a mozgás is változó volt. Szerepelt box, kick-box, thai-box, zsírégető aerobik. Mindenki megtalálta a számára kedvező formát. Feltűnően sok volt a résztvevők száma, általában harminc-negyven fő. Ez nagyon doppingolt bennünket. Örültünk, hogy így meg tudtuk mozgatni a város női lakosságát. Október 23-án, délután 4 órakor elhangzott a képzeletbeli játékvezetői hármas sípszó, s véget ért az idei 23 órás egészségnap. Dunás Varga Zoltán |