<<< Vissza

Feledőbe merülő forradalom
85 éve történt

2003. november 7.

 
Képünkön: Gróf Károlyi Mihály

1918. október végén és november elején rendkívül mozgalmas napokat élt át az ország, s benne városunk. A köztörténelemből ismert, hogy október 23-ról 24-re virradó éjjel a budapesti Károlyi-palotában megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek elnökévé gróf Károlyi Mihályt választották. A fővárosi hírek hatására október 27-én a Szentesi Függetlenségi és 48-as Károlyi Párt népgyűlést tartott a Tyúkpiac téren (ma Szabadság tér), amely kimondta, hogy az ország igazi képviselőjének csupán a gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt megalakult Nemzeti Tanácsot ismeri el.

Az egybegyűltek követelték Magyarország teljes függetlenségét és végleges elszakadását Ausztriától, az ország területi integritását, a háború azonnali befejezését, a német szövetség azonnali felbontását, a képviselőház feloszlatását, és új választások kiírását, az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog bevezetését. A népgyűlés szónokai dr. Lánczi Simon Pál ügyvéd és Sima László lapszerkesztő voltak.

Az elkövetkező napokban országszerte követelték a Magyar Nemzeti Tanács kormányának megalakítását. Október 30-án éjjel a felfegyverzett munkás- és katona tömegek megszállták Budapest stratégiailag lényeges pontjait. Győzött az ún. "őszirózsás forradalom". A következő napon József főherceg kinevezte Károlyi Mihály grófot miniszterelnökké. A Magyar Nemzeti Tanácsba tömörült pártokból koalíciós kormány alakult. Erről körtáviratban értesítették az ország településeit. A szentesi függetlenségi és 48-as pártkörök vezetői (Burián Lajos, dr. Lánczi Simon Pál és Vajda Ernő) felszólították dr. Mátéffy Ferenc polgármestert, hogy a forradalmi kormány elismerése céljából hívjon egybe rendkívüli városi közgyűlést. A polgármester erre ígéretet tett, egyben kinyilatkozta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács intézkedéseit maradéktalanul végrehajtja.

Amint közismert, november 1-jén a Károlyi-kormány tagjai felesküdtek "Magyarországra és a magyar népre" a Nemzeti Tanács elnökévé választott Hock János előtt. Ugyanezen a napon a Szentes Városi Tanács kimondta csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. A délután folyamán a Református Kör Kiss Bálint utcai helyiségében - nagyszámú közönség, katonatisztek, katonák, polgárok, nők részvételével - megalakult a Magyar Nemzeti Tanács szentesi szervezetének ideiglenes végrehajtó bizottsága. A vezérszónok dr. Lánczi Simon Pál volt. Zsille Zsigmond főhadnagy a Katonatanács nevében, Lévai Antal a Munkástanács nevében üdvözölte a Nemzeti Tanács programját. A 24 tagú bizottság elnöke Burián Lajos ügyvéd lett.

A következő napon (nov. 2.) dr. Lánczi Simon Pál vette át a végrehajtó bizottság elnökségét. A megtartott rendkívüli városi közgyűlés üdvözölte a Magyar Nemzeti Tanácsot, elfogadta annak programját és kijelentette, hogy hazafias lelkesedéssel csatlakozik törekvéseihez. Utasította a polgármestert és a városi tisztikart, hogy csakis a Nemzeti Tanács, illetve a Károlyi-kormány utasításait hajtsa végre, a hűségesküt a helyi Nemzeti Tanács előtt tegye le. Ennek megfelelően a városi tisztviselők, élükön Mátéffy polgármesterrel, Lánczi Simon Pál kezébe letették a hűségesküt.

November 3-án a helyi Nemzeti Tanács ideiglenes végrehajtó bizottsága nagygyűlést tartott a Kossuth téren. A gyűlés jóváhagyta a végrehajtó bizottság névsorát, amely csak az elnök személyében (dr. Lánczi) különbözött az ideiglenes végrehajtó bizottságtól. A gyűlés keretében az új elnök letette az esküt Mezei László, a szentesi Károlyi-párt elnöke kezébe. Csongrád vármegye tisztikara szintén esküt tett, végül "A népparlament összes megjelent polgárai esküdtek hűséget a szabad hazának, Nemzeti Tanácsnak és kormánynak." Egy orosz hadifogoly a nemzetek testvériségének megvalósításáról beszélt. Árvai Bálint és Zsille Zsigmond a világszabadságot és világtestvériséget éltette. Dr. Lánczi a rendre és a belbéke fenntartására hívta fel a figyelmet. A gyűlés táviratban üdvözölte Károlyi Mihályt és a Magyar Nemzeti Tanácsot, majd a Himnusz eléneklésével ért véget. Ezzel az ünnepélyes aktussal befejeződött a forradalmi átalakulás első szakasza.

Labádi Lajos


<<< Vissza