A népzene és a néptánc napja volt november 8-a Szentesen. A Zöldág Mozgáskultúra-és Sportegyesület immár ötödik alkalommal rendezett gyermek néptánc fesztivált. Előtte azonban a múlt század helybeli muzsikusainak állítottak emléket : az önkormányzattal karöltve felavatták a Népzenészek terét a sportcsarnok mögötti területen. Szentes mintegy száz évvel ezelőtt a népzene dél-alföldi központja volt. Ez azonban idővel feledésbe merült, s a városban a Zöldág vezetőjének, Hankó Györgynének volt úttörő szerepe a hagyományok ápolásában. Mint mondta, több éves ötletet sikerült most megvalósítania, melynek egyik szülőatyja a kanadai tekerőlantos Savanya István volt. Úgy gondolták, ami Makónak a hagyma, Kalocsának a paprika, azt itt a tekerő és a duda szép múltja jelenti. A vidék gazdag volt népzenei hagyományokban, de mint az a téravatón Hajnóczi Gyula néprajzkutató szavaiból kiderült, a térségben számos egyéb hangszert is megszólaltattak a múlt század első felében , így például a kanászkürtöt, a fakürtöt, a facimbalmot vagy a tamburát. Ezek múzeumban fellelhetők, ám múltjuk még feltárásra vár. A dudára és a tekerőre ellenben felfigyelt Kodály, Bartók és Lajtha László is. Hajnóczi a várost ez utóbbi hangszerek dél-alföldi központjának nevezte, ahol a legtöbb dudás élt a környékben, akik lakodalmakban, padkaporos bálokban zenéltek, s akik a szegény emberek közül kerültek ki. Ez a tér az ő emléküket őrzi. Szirbik Imre polgármester avatóbeszédében úgy fogalmazott, a város azért lehetett a népzene központja, mert a szentesi ember, verejtékes munkája mellett értéket is tudott teremteni. A téren egy emlékkövet is elhelyeztek a szervezők, rajta egy népzenészeket ábrázoló száz éves fényképpel. Ily módon az elődök előtt megelevenedett a régi bálok hangulata, az utódok zenéjével és táncával. Az emlékmű előtt együtt szólt a tekerő, a duda és a tárogató a hangszerek mai mestereitől. A gyerekcsoportok, melyek virágcsokrokat helyeztek el a téren, pár óra múltán már népviseletben sürögtek-forogtak a színházban. Az immár ötödik gyermek néptánc fesztiválon tizenöt csoport lépett fel az ország különböző részeiből. - Megmérettetés a gyereknek, a pedagógusnak, a szülőnek, a városnak, - jellemezte az eseményt Hankóné, aki nem azért rendezte, hogy bárki is rosszul érezze magát, ez a fesztivál nem verseny. Hogy a két korosztályban, a 6-10 és a 10-14 éveseknél mégis van díjazás, ennek oka, hogy a kiemelkedően legjobbak megérdemlik. A Zöldágban mintegy harmincan táncolnak , óvodás korúaktól a felnőttekig. Hankóné úgy gondolja, csak akkor lesz jövője a néptáncnak, ha komolyan foglalkoznak vele, ugyanis egyre kevésbé része életünknek, s tanítani is szerinte úgy kell, hogy észrevegyék a gyerekek az értékét, a szépségét. A szegvári Dobbantó Néptáncegyüttes két csoportját nemcsak a zsűri látta a legjobbnak, de a közönségdíjat is ők vitték el. A párosok közül viszont a Zöldágból Zimán Józsefet, Mihalik Kittit valamint Zimán Lászlót és Sajtos Vivient díjazta a közönség. A műsor végén pedig ismét együtt szólt a duda, a tárogató és a tekerő. Darók József

<<< Vissza