Sima Ferencet a tápéi kerület országgyűlési képviselőjeként hamarosan a legjelentősebb ellenzéki politikusok között tartották nyilván. Szónoklatai, gyakori párbajai révén félelmetes hírnévre és tekintélyre tett szert. A parlamentben az obstrukció (agyonbeszélés) nagymesterének számított. Számos alkalommal egymaga kibeszélt egy-egy ülésszakot. Ilyennek számított az 1892. április 9-én tartott 3 és félórás beszéde, amelyben kemény bírálatot mondott a belügyi kormányzat, s azon belül Zsilinszky Mihály főispán viselt dolgai fölött, nyíltan kijelentve, hogy addig nem fejezi be a parlamentben Zsilinszky ellen indított küzdelmét, amíg ki nem söpörteti Csongrád megyéből. Tartotta szavát: néhány hónappal később - a miniszterelnök fölszólítására - Zsilinszky főispán benyújtotta lemondását. (Említést érdemel, hogy 1897-ben Sima Ferenc könyvet jelentetett meg "Obstrukció, mint parlamenti fegyver" címen.) 1896 őszétől már Szentes országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. Politikai súlya tovább növekedett, amikor 1897-ben a Függetlenség című fővárosi lap társszerkesztője lett. Cikkeiben következetesen hirdette, hogy kész győzelemre vinni a demokratikus és radikális elveket. Ennek sikere érdekében elvbarátaival új pártot alakított Radikális Demokrata Párt elnevezés alatt, amely az elkövetkezőkben több alkalommal akcióegységre lépett a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal. Sima Ferenc személye a hatalmon lévők számára egyre terhesebbé vált. 1898-tól sorozatos támadásokat indítottak ellene. A legcélravezetőbbnek anyagi helyzetének megingatását látták. Ez annál könnyebbnek bizonyult, mivel Sima számos balsikerű vállalkozása révén jelentős adósságokba keveredett. Politikai ellenfelei - élükön az új főispánnal, dr. Vadnay Andorral - ezt aknázták ki. Összevásárolták Sima Ferenc váltóit, s kérték rá a csőd kimondását. Ez 1899-ben meg is történt. A csőd miatt Simát megfosztották képviselő mandátumától. A csődeljárás során egész vagyonát elvesztette. Politikai népszerűsége nem csökkent; számos szimpátiatüntetést tartottak mellette; de anyagilag nem tudott többé talpra állni. Az ellene folyó hajszában idegrendszere megromlott. Orvosai tanácsára 1901 tavaszán Romániába utazott gyógykezelésre. Itt értesült arról, hogy a szegedi törvényszék szökevénynek nyilvánította és elrendelte a köröztetését. Ez elzárta hazatérének útját, hisz nyilvánvalóan börtön várt volna rá. A meghurcoltatás helyett a kivándorlást választotta. 1901 júniusában Amerikába érkezett. Közel egyévi hányattatás után az Ohio állambeli Clevelandban telepedett le, ahol meghívták a Magyar Hírmondó című magyar újság szerkesztőségébe. Megfeszített erővel dolgozott, hogy családját anyagilag támogathassa. A szerkesztésen kívül színdarabokat írt, színtársulatot szervezett. Egészsége gyorsan romlott. Visszatérő szövődményes tüdőgyulladásából már nem tudott kigyógyulni. Hosszas szenvedés után 1904. június 1-jén hunyt el a Cleveland melletti Fairport nevű faluban. Teteme a painessvillei köztemető A/128. számú sírhelyén nyugszik, valószínűleg jeltelenül. Haláláról szinte valamennyi hazai lap beszámolt; a parlamentben gyűjtést rendeztek árvái javára. Szentesen nagy meglepetést keltett, hogy az Alföldi Ellenzék c. lap gyászkeretes címoldalán az egykori halálos ellenség, dr. Tasnády Antal 1893-ban megbuktatott polgármester írt búcsúztatót Sima Ferencről. Részlet a terjedelmes megemlékezésből: "...Sima Ferenc! Nyugodjál békében! Én, a Te halálos ellenséged, akit Te nem kíméltél soha s aki Téged nem kímélt soha, amíg csak egymással szemben álltunk; én fájdalommal búcsúzom tőled. Nem az fáj nekem, hogy elveszett benned Szentes koronázatlan királya, nem azt fájlalom én, hogy meghalt a hatalmas, az erős, a győzhetetlen népvezér Tebenned. Nem azért ejtek igazi keserű könnyeket, mert azoknak az eszméknek és elveknek miket én is vallok, hiszek, hirdetek, követek - elhullott egy erős, egy rettenthetetlen hirdetője és bajnoka a Te halálod által. Hanem amiatt kesergek, mert elveszett, kidőlt az egyetlen, az igazi, a nyíltszívű, az egyenes jellemű, a derék lelkű, a becsületes - ellenség. Mert Te az voltál, Sima Ferenc! Nagy voltál, erős voltál, diadalmas voltál, kegyetlen voltál, kérlelhetetlen voltál; de mindig, mindenütt nyílt, becsületes ellenségem voltál. Azok az eszmék, azok az elvek, amiket Te hirdettél, nem pusztulnak el, s nem is fognak elpusztulni soha, míg magyar szív dobog! Én igazán, őszintén, lelkemből megsirattalak és siratlak, Sima Ferenc. Dicsőítsenek mások, amiért dicsőíteni akarnak; gyászolják meg benned az erős lelkű férfit, az igaz magyart, a hős pártvezért, a nagy népszónokot. Én Tebenned azt siratom, ami nekem voltál: az egyetlen becsületes ellenséget..." Szokatlan nekrológ, de igazolja, hogy még a legádázabb ellenfeleinek tiszteletét is kivívta. Halálának 10. évfordulóján felmerült Sima Ferenc hamvainak hazaszállítása, de a nemes szándékot elsodorta az első világháború. A kései utódok 1945-ben utcát neveztek el róla; 1984-ben pedig a szentesi levéltárosok egy helytörténeti kiállítással és egy szerény füzettel tisztelegtek Sima Ferenc emlékének. Labádi Lajos

<<< Vissza