Képünkön : A Piac tér és környéke az építkezés előtt (1840) A Szentesi Élet márciusi számaiban már írtunk arról a kemény küzdelemről, amelyet a város folytatott - elsősorban Szegeddel szemben - a megyeszékhely elnyeréséért. Amint ismeretes, az éveken át elhúzódó rivalizálásnak Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter vetett véget, amennyiben 1878. március 31-én kelt leiratában jóváhagyta Csongrád vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre leendő áttételéről szóló megyegyűlési határozatot. Az új székház építését a kormány 5000 osztrák értékű forinttal támogatta. A megvalósítás évekig váratott magára. Az elkövetkezőkben a szentesi megyeháza építésének történetét szeretnénk megismertetni lapunk olvasóival. Ennek két aktualitása is van: egyrészt idén decemberben lesz 120 éve, hogy a megyeháza elkészült; másrészt komoly ígérvény van rá, hogy jövőre megkezdődik városunk legszebb középületének általános felújítása, s talán hamarosan ismét a régi pompájában láthatjuk. Az építkezés előmunkálatai már a belügyminiszteri döntés előtt megkezdődtek. Az új székház első terveit és költségszámításait Deák Sándor megyei mérnök 1876-ban elkészítette, de ezeket utóbb félretették. Az 1878. március végén Stammer Sándor alispán elnöklete alatt megalakult Székházépítési Bizottság új tervek készíttetését határozta el. A terveztetés és építtetés lebonyolítására nézve Jász-Nagykun-Szolnok megye székházépítését vették mintául, ahol 1876-ban írták ki a pályázatot, s 1878 novemberében már át is adták az épületet. A szolnoki tapasztalatok nyomán Neugebauer Sándor mérnök 1879-ben új terveket készített a Szentes város által felajánlott központi Piac tér (1892-től Kossuth tér) melletti 1100 négyszögöles telekre, amelyeket június végén véleményezésre felterjesztettek a belügyminiszterhez. A minisztériumi szakértők nem találták kivitelezésre alkalmasnak Neugebauer tervét, ezért azt javasolták a megyének, hogy a jelesebb budapesti építészek közül kérjenek fel néhányat versenydíjas tervezésre. A Székházépítési Bizottság országos pályázat kiírása mellett döntött, s a feltételek összeállítására felkérte Benkó Károly budapesti építészt, a Szolnok megyei székház tervezőjét. Pályadíjként az első helyezettnek 400 osztrák értékű forintot, a másodiknak 200 forintot állapítottak meg. A pályázati felhívás 1879. december 16-diki keltezéssel jelent meg az országos szakközlönyökben és szaklapokban; beadási határidő 1880. február 15. Az építési feltételek általános része pontosan meghatározta a tervezendő építmény elhelyezését, amely szerint: "A megyeház az e célra Szentes város által felajánlott 1100 négyszögöl területű telken építendő, mely kelet felől a szentesi Piac térrel, délről a városház telkén keresztül 9 öl szélességben nyitandó új utcával, nyugatról a Kurcaparti (ma Tóth József) utcával, északról pedig a szentesi református egyház központi iskolai telkével határos." Előírta, hogy az épület csak egy emeletes lehet, s a főhomlokzat a Piac tér felöli oldalra építendő. Részletesen taglalta az épület beosztásával kapcsolatos elvárásokat. Ebből kitűnik, hogy az emeleti karzattal ellátott közgyűlési nagytermen és a megyei tisztviselők hivatali helyiségein kívül helyet kellett biztosítani négy szolgálati lakásnak is: a főispán, az alispán, a várnagy és a palotaőr részére. Ezekhez a lakószobák mellett konyhák, éléskamrák, cselédszobák, mosókonyhák és borospincék is tartoztak. A kialakítandó összes helyiségek száma elérte a hetvenet, nem számítva a kisebb mellékhelyiségeket, fáskamrákat és az udvari melléképületben elhelyezett kocsiszíneket, istállókat, fészereket, jégvermeket stb. Az építési feltételek részletesen tartalmazták az alkalmazható kiviteli megoldásokat. Ezek közül a legfontosabbak: - Az összes külső vakolat cementtel készítendő. - A földszinti födém téglaboltozatból készítendő, az első emeleti födém pedig csapos gerendából álljon. - A tető hélyzata cserépzsindellyel fedendő. - A külső díszítések terracottából vagy cementből, a belsők pedig gipszből készítendők. - A főlépcsők hazai vörös márványból, a melléklépcsők kemény homokkőből készítendők. - Az ablakok szurkos fenyőfából, az ajtók közönséges fenyőfából készítendők. - A hivatalos szobák ajtói és ablakai sárgás-barna két színárnyalatban, a főispáni és alispáni termek és lakószobák pedig tölgyfa színben erezve mázolandók. A különböző szintek (pince, földszint, emelet) alaprajzait, homlokzati rajzait a hossz- és keresztmetszetekkel együtt 1: 200 arányban kérték elkészíteni, mellékelve a lehetőleg pontos költségvetést, ill. építési leírást. A pályaműveket jeligével ellátva kellett megküldeni. Labádi Lajos

<<< Vissza