Képünkön: A kétszeresen bővített templom alaprajza és északi homlokzata
Szentes első kataszteri térképéről, 1840 körül (Szentesi Levéltár).
1746 januárjában Némethi János csongrádi főesperes, mindszenti plébános
és megyei képviselő vezetésével elkészült a Helytartótanács számára az
új jelentés a templomról, kiegészítve 12 szentesi és környékbeli, református
és katolikus személy vallomásával. Valamennyien elmondták, hogy tudomásuk
szerint a templomot mindig a reformátusok használták; de pár református
elismerte az épület katolikus eredetét.
A helyzet egyre feszültebbé válhatott, ugyanis a presbitérium már a torony
elbontását tervezte, de az átalakítási tilalom ezt nem tette lehetővé.
Ugyanakkor Vetseri Mihály (többszörös főbíró) saját költségén egy kis
harangot öntetett, a református gyülekezet pedig követséget küldött a
Királynőhöz, egy számukra kedvező döntés reményében. Ezt az utat választotta
Althan püspök is, csak éppen ellenkező célból. Így a Vármegye tovább várhatott
a kért állásfoglalásra, amit a Helytartótanácshoz kellett volna küldeni.
A Vármegye egy finom hangú, sürgető levelet is írt a püspöknek, de ez
is válasz nélkül maradt.
Mária Terézia végül úgy döntött, hogy a templomot visszakapják a katolikusok,
a reformátusoknak pedig épüljön megfelelő méretű, téglaalapozású vályog
templom Miután a részleteket a helytartótanácsi leirat a Vármegyére bízta,
1746 nyarán kijelölték az egyéves határidőt arra, hogy az új templom megépüljön,
és addig a reformátusok még a régit használhassák. Nem sokkal a döntés
után, augusztusban a Vetseri-harangot felhelyezték a toronyba. 1747 tavaszán,
mivel az építkezés lassan haladt, a reformátusok a határidő meghosszabbítását
kérték, de a Vármegye nem adott haladékot.
1747. július 24-én hétfőn leemelték a toronyból a három harangot, az utolsó
református istentiszteletre szerdán került sor. Csütörtökön, a megyegyűlés
utolsó napirendi pontjaként Némethi főesperes átvette Gaál István lelkésztől
(1746-1763) a templom kulcsait, az épületet pedig lepecsételte. Másnap
a főesperes kinyitotta a templomot, és engedélyezte a reformátusoknak
a berendezési tárgyak egy részének, és a toldalék színnek az elvitelét.
A templomot vasárnap, 30-án szentmise keretében tartott megáldással vették
használatba a katolikusok.
A plébánia anyagi alapjait kegyúrként Harruckern Ferenc báró adta, és
a templomot is átépíttette. A szentély helyén a város felé nyíló új bejáratot,
fölötte kőből (=tégla) kórust emeltek; ide került a hatváltozatos, tremolós
orgona. A boltozatos szentélyt és sekrestyét a nyugati homlokzat folytatásában,
a Kurca felől építették fel: így az új elrendezés már a barokk nyelvén
fejezte ki, hogy az embereket Isten dicséretére hívja a templom. A hajó
famennyezete megmaradt, de az egész épület új zsindelytetőt kapott, a
rajta álló fa harangtoronyba pedig három új harangot helyeztek el. A katolikusok
a templom köré temetkeztek, de ez a gyakorlat csak tízegynéhány évig tartott.
A templomot 1750. július 2-án szentelték fel, és október végén Pruszkay
Sámuel plébános is beköltözött a városba.
1761-ben gróf Eszterházy Károly püspök Szentesre is ellátogatott, és a
templomot jónak találta. A következő években a katolikusok száma - betelepítések
nyomán - annyira megnőtt, hogy Szigethi István plébános (1763-1778) idején
a templom bővítésre szorult. Az épületnél szélesebb, közel nyolc méter
hosszú toldás épült a hajó keleti végéhez, így a kórust is áthelyezték.
Forrásaink szerint ekkor torony is épült, valószínű azonban, hogy nem
teljesen új építmény született, hanem az ősi tornyot kívülről körülépítették
(erre utalnak a vakolatlan falban most még látható vaspántok), és megmagasították.
A régi torony felhasználására utal, hogy a kibővített templom hajójának
és tornyának tengelye nem esett egy vonalba, noha a barokk idején ez követelmény
volt. A toronyban ekkortól óra is működött, amely egy kalapácsos szerkezettel
harangok kondításával a negyed és az egész órákat is jelezte.
A középkori eredetű templom ebben a kissé torz formában még közel 80 évig
fennállt, majd tornyát kivéve lebontásra került.
Nagy Géza Balázs
|