A támogatások másik nagy területe a lakásfenntartás költségeihez való hozzájárulás. Két nagy támogatási forma tartozik ide, a lakásfenntartási támogatás, valamint a fűtési támogatás. Lencséné Szalontai Máriával, a szociálpolitikai osztály vezetőjével most ezeket járjuk körbe. - A lakásfenntartási támogatás megállapításának szabályai nemrégen módosultak. Új, úgynevezett normatív lakásfenntartási támogatás került bevezetésre. Ezt akkor lehet megállapítani, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum ötven százalékkal növelt összegét, ami jelenleg 34 ezer 800 forint, továbbá a lakással kapcsolatos kiadások (víz, villany, fűtés, lakással kapcsolatos pénzintézeti tartozás, szemétszállítási díj, közös költség, albérleti díj) egyedül élő esetében, valamint több gyermekes család esetében meghaladja a huszonöt, a fenti körbe nem tartozó családok esetében pedig a harminc százalékot. Ebben az esetben a családok havonta maximum 5 ezer forint támogatásban részesülhetnek 12 hónapon keresztül, amit a feltételek megléte esetén újra lehet igényelni. - Emellett megmaradt a régi típusú lakásfenntartási támogatás is... - A régi típusú lakásfenntartási támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, ami jelenleg 46 ezer 400 forint, és a lakással kapcsolatos kiadások elérik az összjövedelem harmincöt százalékát. A támogatás összege egyedül élő esetén maximum 4 ezer, több személy együttélése esetén pedig havonta 3 ezer forint. - Milyen igazolásokat kell csatolni a kérelem benyújtásakor? - Mind a két típusú lakásfenntartási támogatáshoz csatolni kell a kérelem beadását megelőző háromhavi nettó átlagkeresetről szóló kimutatást, nyugdíjról, nyugdíjszerű ellátásról, munkanélküli ellátásról szóló jövedelemigazolást, GYES-ről, GYET-ről, családi pótlékról, tartásdíjról szóló igazolást. Nyilatkozni kell az őstermelői tevékenységről, vagy másféle bevételről is. A lakásfenntartási támogatásokat időtartamban milyen közüzemi számlákkal kell igazolni? - A lakásfenntartási kiadásokat a naptári év első hat havi, vagy második hat havi befizetett közüzemi számlákkal kell igazolni. Amennyiben a kérelmezőnek hátraléka van, csak akkor részesülhet támogatásban, ha a hátralék kiegyenlítésére a szolgáltatóval szerződést kötött. Fontos kritérium még, hogy támogatás csak abban az esetben adható, ha a kérelmezőnek lakáshasznosításból jövedelme nem származik, és egynél több lakás tulajdoni, bérleti vagy haszonélvezeti jogával nem rendelkezik. - Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a fűtési támogatásra is? - Igen. A fűtési támogatás igénylésekor is csatolni kell a jövedelemigazolásokat, valamint a megelőző fűtési szezon számláit, amivel igazolni tudja a kérelmező, hogy a fűtési költségek meghaladták a család összjövedelmének húsz százalékát. Ez azért fontos, mert csak ebben az esetben jogosult a kérelmező a magasabb támogatásra, amely havonta maximum 5 ezer forint lehet. A fűtési támogatás hat hónapra szól. - Vannak, akik nem tudják teljes egészében a fűtési költségeket igazolni, velük mi lesz? - Annak méltányosságból megállapítható a támogatás, amit a képviselő-testület által létrehozott fűtési bizottság bírál el. Ebben az esetben a jövedelemhatár több személy együttélése esetén 27 ezer 840 forint, egyedül élő esetében pedig 32 ezer 480 forint. A megállapított segély összege maximum 3 ezer forint lehet. - Mely időtartamokra állapítják meg a fűtési támogatás folyósítását? - Változás a fűtési támogatás folyósításában, hogy nem októbertől márciusig, hanem november 1-jétől április 30-ig kerülnek megállapításra. A kérelmeket minden évben szeptember 1-jétől már be lehet adni, így két hónap áll az ügyfelek rendelkezésére, amelytől azt reméljük, hogy kevesebb ideig kell sorban állni. (folytatjuk)

<<< Vissza