A szentesi NB I-es futsal női teremlabdarúgás hat éve van jelen a városi sportpalettán. A fent említet idő alatt három bajnoki aranyérem mellett, két ezüstéremmel is büszkélkedhet az AL-KO Szentesi TE női csapata. A sikersorozat aktív részese -kezdetektől fogva - Balázs Imréné, aki túl a negyedik ikszen, még ma is bravúrokra képes az AL-KO Szentesi TE kapusaként. Vele beszélgettem. - Mikor kezdett el sportolni? - Gyermekkorom óta. Először kézilabdáztam, sakkoztam. Itt jegyzem meg, hogy hat hónapos terhesen sakkversenyt nyertem. Ilyen előzmények után kerültem kapcsolatba a teremlabdarúgással. Lakhelyemen, Fábiánsebestyénben alakult egy teremlabdarúgó-csapat, s ott kezdtem mint kapus, s azóta is a háló előtt állok. - Túl a negyedik ikszen, a szervezetet igénybe veszi a sport. Hogyan lehet ezt kondival bírni? - Szeretem a mozgást. A munkám is olyan, hogy mozgalmas életet élek. Valószínű, hogy ez is szerepet játszik abban, hogy még ma is tudom csinálni. - A szervezete nem figyelmezteti időnként, hogy elég volna? - Biztos, hogy a szervezetem szokott figyelmeztetni, de amikor felmegyek a pályára, s labdát látok ez mind elmúlik. - A kapuból hogyan lát egy összecsapást? - Nagyon jó kiváló játékosok mögött a kapuban lenni. Nagyon szeretem és tisztelem a lányokat. - Mennyire veszi komolyan, hogy mindenki "maminak" szólítja? - Ez egy megtiszteltetés számomra. - Hány éves korig lehet góltól a hálót megmenteni? - Nem tudom. Gondolom ha komolyabb sérülésem nem lesz, egy-két évig még biztosan. Dunás Varga Zoltán

<<< Vissza